Visszafelé sül el az olajfegyver?

Kemény felszólítást küldött Trump elnök Európának: ne vásároljanak többé orosz kőolajat, sem közvetlenül, sem közvetve. Amíg Európa nem válik le teljesen az orosz energiaforrásoktól, addig a Fehér Ház nem hajlandó további szankciókat bevezetni Oroszország ellen. Továbbá 50 és 100% közötti vámot kell kivetni a Kínából származó termékekre, amit csak a harcok megszűntével vonnának vissza. Trump szerint a Peking elleni büntetőintézkedések azért kellenek, mert gazdaságilag Oroszország Kínától függ, a vámok pedig arra kényszerítenék Kínát, hogy nyomást gyakoroljon a Kremlre gyilkoló-gépezete leállítására. „Amennyiben ezeket megteszik, a háború gyorsan véget ér, és rengeteg életet mentünk meg, ha viszont nem, akkor csak időmet, energiámat és az USA pénzét vesztegetik” – jelentette ki Trump.

Határozott felszólítása aligha meglepő, az elnök szemében az európaiak orosz energiavásárlása mindig is vörös posztó volt, már első mandátumában, jóval az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt is felrótta ezt az európaiaknak, sőt, szankciókat is bevezetett az Északi-áramlat ellen. Második mandátumát pedig még inkább a pragmatizmus jellemzi, az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák és a Moszkva elleni szankciók esetén is ugyanazt üzeni Európának: előbb mutassátok meg, hogy mit tesztek ti konkrétan, majd annak függvényében az USA is hozzájárul. Végül is az EU-s pénzalapokat is ugyanezen elv alapján osztják ki: a kérvényező világosan fel kell vállalja önrészesedését, az Unió pedig kipótolja a maradékot.

Az Ukrajna elleni agresszió óta az EU már komoly lépéseket tett az orosz energiaforrásoktól való leválás érdekében, az orosz kőolaj importja azóta 27-ről 3%-ra esett vissza. Manapság már csak Magyarország és Szlovákia vásárol közvetlenül az oroszoktól kőolajat. A többiek már csak közvetve – Indián és Törökországon keresztül –, egyre kisebb mennyiségben.

Nos, ennek véget kell vetni, ha az USA támogatását akarjátok, csapott le az asztalra Trump. Ezzel leginkább Magyarország és Szlovákia került nehéz helyzetbe, a többi EU-s tagország ugyanis fokozatosan lemondott az orosz importról, és áttért más energiaforrásokra, Magyarország és Szlovákia viszont konokul kitartott az orosz import mellett. Brüsszel ugyan elfogadta ezt, de átmeneti jelleggel, mint a többi tagország esetén, amíg kiépülnek az alternatív beszerzési útvonalak. 

Trump bekeményítése nyomán a Budapestre és Pozsonyra nehezedő brüsszeli nyomás alighanem növekedni fog. Komoly feszültségek eddig is voltak, de a nemzeti érdekekre hivatkozva Orbán és Fico szembeszállt Brüsszellel. Trumpnak viszont sokkal nehezebb lesz nemet mondani, főleg, hogy mindkét kormányfő azzal büszkélkedik, hogy a Fehér Ház urának barátja és támogatója. Fölöttébb kérdéses, hogy Budapest és Pozsony kockára tenné-e az amerikai jó viszonyt az orosz energiaforrásokért?

Ráadásul felszólításával Trump közvetve Kijevnek is zöld jelzést adott az Európába vezető kőolajvezetékek megtámadására. Az ukránok már többször megtámadták a Barátság vezetéket, komoly feszültségek is keletkeztek Kijev és Budapest, illetve Pozsony között emiatt. A nyár óta az ukrán hadistratégia az orosz energiaiparra mért csapásokra összpontosít, augusztus óta 13 olajfinomítót, több, mint 20 tárolót és a vezetékek elosztó-csomópontjait érte dróntámadás, mélyen Oroszország belsejében is, komoly károkat okozva ezáltal az oroszok első számú bevételforrásának. A megkárosodott finomító-kapacitás nyomán Oroszország 20 régiójában üzemanyaghiány alakult ki, a gépkocsik a szocialista időket idéző hosszú sorokban várakoznak a benzinkutaknál. Az üzemanyag-hiány az orosz hadigépezetnek is komoly problémát jelent, Zelenszkij nem hiába mondta, hogy a Moszkva elleni legjobb szankció energiaipari hátterének visszavetése.

Trump tehát Oroszország ellen fordítaná az orosz olajfegyvert Brüsszel és Kijev kezével, komoly fejfájást okozva ezzel Budapestnek és Pozsonynak.