A napfény hatása szervezetünkre

Amikor eljön a nyár, a szabadság, a vakáció, igyekszünk egyre többet fürödni és napfürdőzni. 

A kutatók szerint a napfény oldja a depressziót, javítja közérzetünket, segíti a bőrlégzést, sőt a szívműködést is, beteg testrészeink gyorsabban gyógyulnak, ugyanakkor óriási szerepe van a D-vitamin kialakulásában. Mindnyájan tapasztaljuk, hogy a napfénynek élénkítő hatása is van, ennek az az oka, hogy az erek kitágulnak, ezáltal fokozódik a bőr vérellátása, felgyorsul a salakanyag-eltávolítás, javul a  sejtek tápanyagellátása. 

Az emberek többsége a barnulás kedvéért fekszik a napra. Bőrünkre elsősorban az ibolyántúli, más szóval ultraviola (UV) sugarak hatása a fontos, ezek okozzák a különböző elváltozásokat, a lebarnulást is. Az UV sugaraknak két változatát különböztetjük meg: az A sugárzás (95 százalékban van jelen) a bőr mélyebben fekvő rétegeibe is behatol, felgyorsíthatja a bőr öregedését és annak visszafordíthatatlan károsodását is okozza, a B változat elsősorban testünk védőtakarójának felszíni rétegén fejti ki hatását. A kültakarónk legfelsőbb rétegében lévő pigmentsejtek egy festékanyag, a melatonin termelésével válaszolnak az ártalmas sugárzásokra (vagyis védekező reakció alakul ki), amely elnyeli a sugárzást, ezzel megvédi az alsóbb, érzékenyebb bőrrétegeket. 

Az erős napsugárzás hatására kialakul egy fájdalmas bőrpír, voltaképpen gyulladás, amely a napozás után egy órával kezdődik és huszonnégy órán át erősödik. Súlyos esetekben másodfokú égéshez hasonló hólyagok képződnek, általános tünetként jelentkezhet fejfájás, hidegrázás és hányinger is. A felégett bőrfelület – a szövetek károsodása miatt – pár nap múlva lehámlik. Az UV sugarak másodlagos hatása, amely csak évek múlva látható, a bőr öregedése, a szövetek károsodása. Minél több időt tölt valaki a napon, ez a folyamat annál gyorsabban következik be. 

Annak ellenére, hogy az egészségügyi nevelés keretében a családorvosok, bőrgyógyászok felhívják a figyelmet a túlzott napozás veszélyeire, az orvosi rendelőkben nap mint nap találkozunk olyan emberekkel, akik már feketére sültek, mert az a céljuk, hogy a nyaralás befejezésével csoki barnán térjenek haza. A Román Dermatológusok Egyesülete május 25-től kezdődően külön programot hirdetett a bőrrák, főleg a melanoma korai felismerésére. A melanoma a melanociták rosszindulatú daganata, a bőrből kiinduló malignus daganatoknak csak mintegy 3 százalékát teszik ki, mégis ezek a legveszélyesebbek, mivel a rákos sejtek agresszíven terjednek, főleg a nyirokrendszer útján, és hamar átterjednek a májba, az agyba és a tüdőbe. A bőrrák miatti halálozás 75 százalékát okozzák. A melanoma kialakulásának legfontosabb oka a napsugárzásnak való túlzott kitettség. Különösen megnő a kockázat leégések, főképp a többszöri és a hólyagos leégés miatt. A másik fontos tényező a bőr típusa, a nagyon fehér bőr, a sok anyajegy jelenléte fokozott veszélyt jelentenek, de közrejátszanak az örökletes faktorok, bizonyos gének jelenléte vagy hiánya. Tünetei egy részében a már meglévő anyajegyből fejlődik ki, vagy sérülés, rovarcsípés, erős napfény hatása után, de sajnos a kiváltó ok sokszor nem is azonosítható. Valójában ép bőrön is kialakulhat, ilyenkor a melanoma tünetei: sötétbarna, folyamatosan növekvő, sötétedő folt vagy csomó jelenik meg a bőrön, ami több esetben viszketéssel jár. Általában, ha csak néhány millimétert növekednek ezek a képződmények, akkor nem tulajdonítanak neki jelentőséget, de a daganat nemcsak helyileg növekszik, hanem hamarosan áttétet okoz a környező nyirokcsomókba és még a távolabbi szervekbe is. A legfontosabb, hogy azonnal forduljunk orvoshoz, amennyiben egy anyajegy nőni kezd, vagy elváltozásokat észlelünk a bőr felületén. Minél koraibb a diagnózis, annál jobbak a beteg gyógyulási esélyei. Nem igaz, hogy a szoláriumok teljesen biztonságosak, az pedig halmozottan káros lehet, ha a szolárium használatát követően természetes napozást végzünk.

Ahhoz, hogy a napozás jótékony hatását élvezzük, fontos betartani bizonyos alapszabályokat: 11–15 óra között kerüljük a napozást, 12 évesnél fiatalabb gyermeket magas, legalább 30-as faktorszámú fényvédővel engedjünk a napra, a fényvédőkrémünk legyen vízálló, fotostabil és akkor is használjuk, ha árnyékos helyen tartózkodunk. Naponta csak olyan mennyiségű napfény érje a bőrünket, amelytől még nem pirul meg, akkor a szaruréteg 3-5-szörösére megvastagszik, megnő a sötét pigmentek száma. Egyes gyógyszerek (antibiotikumok, szívgyógyszerek, gombaellenes szerek) fényérzékenységet okoznak, ezzel kapcsolatban kérdezzük meg a családi orvost vagy a gyógyszerészt. A visszaverődő fény akár megduplázhatja a bőrünket érő UVB-sugárzást, a vízfelszínről majdnem száz százalékban, a homokról vagy sziklafalról huszonöt százalékban verődik vissza a fény.

Dr. Vajda Sándor főorvos