Aktív időskor: életet az éveknek

Gyakran elhangzott már, senki számára nem újdonság, hogy napjainkban az európai népesség átlagéletkora hosszabb lett, mint bármikor korábban. 

A várható átlagos élettartam a WHO (Egészségügyi Világszervezet) európai régiójában jelenleg férfiaknál 72 év, nőknél 80 év körül jár. Bár a régió egyes részein a születések és a teljes populáció száma csökken, ezzel együtt a 65 év felettiek aránya 2050-ig a jelenlegi érték kétszeresét fogja elérni. Mindehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy néhány kockázati tényező is kimagasló, mint pl. a dohányzás és az alkoholfogyasztás, mely többek között korai halálozáshoz és krónikus betegségek kialakulásához vezethet.

A demográfiai változások és a pénzügyi megszorítások idején az egészséges, aktív öregedés kulcskérdés az egészségügy és a szociális rendszerek fenntarthatósága szempontjából.

Nem véletlen hát, hogy a WHO az idei, április 7-i egészségügyi világnapon Aktív időskor: életet az éveknek jelszóval kívánja felhívni a közfigyelmet arra, hogy milyen fontos az időskorúak egészsége, milyen fontos az, hogy a nemzeti kormányok is támogassák, segítsék a WHO-nak az egészséges időskorral kapcsolatosan kidolgozott stratégiáját, annak megvalósítását.

A WHO európai regionális igazgatója, dr. Jakab Zsuzsanna szerint: „Az élettartam várható további növekedése Európában igen komoly feladatokat ró mindenkire, és igen fontos szempont, hogy ez az életkor aktívan és egészségesen telhessen, tehát valóban életet tudjunk adni az éveknek. A régió döntéshozóinak támogatniuk kell e törekvéseinket. A tagállamok között jelenleg nagy különbségek vannak az elérhető átlagéletkor tekintetében. Az egészségbarát életmód, és az időskorúak igényeit figyelembe vevő, támogató környezet valódi, életszerű kérdéseket, megoldandó problémákat vet fel.”

A WHO/Europe kidolgozott számos alapelvet, javaslatot arra nézve, melyek lehetnek az időskor igényeit figyelembe vevő szempontok, és hogyan lehet az életmódot, környezetet az idősebbek számára is elfogadhatóan alakítani. Lássunk ezek közül néhány fontosabbat: • az elesések számának lehetséges csökkentése, • a fizikai aktivitás (elvégezhető formáinak) növelése, • az otthoni ápolás, gondozás formáinak megismertetése, elterjesztése, • az egészségügyi dolgozók geriátriai, gerontológiai szemléletének kialakítása, oktatás- és humán erőforrás-politika , • az időskorúak influenza-ellenes átoltottságának növelése, és törekvések az egyéb fertőző betegségek megakadályozására.

2012 egyben az ENSZ „Madrid International Plan of Action on Ageing” (Nemzetközi Madridi Akcióterv az Öregedéssel Kapcsolatosan) elnevezésű akciójának 10. évfordulója is. Emellett az EU az idei évet a „European Year for Active Ageing and Solidarity between Generations” – Generációk Közötti Szolidaritás Éve az Aktív Öregedésért – törekvésnek is szánja.