Amit a stroke-ról tudni kell

A stroke kifejezés angol szó, amely ütést, csapást jelent. A magyar köznyelv sem véletlenül hívja ezt a betegséget gutaütésnek, szélütésnek, de nevezik még agyvérzésnek is (annak ellenére, hogy minden ötödik stroke-os betegnél van szó konkrétan agyvérzésről). A leggyakrabban az agy vérellátási zavarai okozzák, ezek lehetnek vérhiányos stroke (agyi infarktus), amikor egy elszabaduló vérrög útját állja a véráramlásnak (az összes esetek 80 százalékát ez a típus teszi ki). Kialakulását előidézheti az agy egyik verőerében kialakuló vérrög (trombózis), vagy olyan vérrög is, amely a test valamely más részén alakul ki, s a vérárammal kerül az agyba (embólia), ahol elzár egy kisebb eret és jelentkeznek a szélütés tünetei. A vérzéses stroke-agyvérzés akkor alakul ki, ha az agyban vagy az agy körül megreped egy ér és így vérömleny keletkezik. Ez legtöbb esetben akkor következik be, ha a betegek érelmeszesedéstől és magas vérnyomástól is szenvednek. Az összes gutaütéses esetek mintegy harmadát átmeneti agyi vérellátási zavarok előzik meg és ezek már napokkal, hetekkel vagy hónapokkal hamarabb jelentkeznek. Jellemzőjük, hogy a tünetek gyorsan alakulnak ki, rendszerint néhány percig, vagy pár óráig tartanak, majd tünetmentes időszak következik, a szervezet visszaáll a rendes működésre, ezért az érintettek gyakran figyelmen kívül hagyják. Ez azonban nagyon veszélyes dolog, mert a kiváltó ok továbbra is fennáll, és ha jelentkeznek a figyelmeztető jelek, azonnali orvosi ellátásra van szükség. A stroke népbetegségnek számít, mivel a halálozási statisztikák harmadik helyét foglalja el a szív-érrendszeri betegségek, illetve a daganatos betegségek után. A betegek közül minden harmadik azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül életét veszti, de a túlélők fele a következő öt évben hal meg ismétlődő agyi érkatasztrófa következtében. De az érkatasztrófák tragédiája nemcsak a halálesetekben rejlik, hanem abban is, hogy ez a betegségcsoport okoz leggyakrabban tartós rokkantságot. Míg a legtöbb krónikus beteg nem szorul mások segítségére olyan tevékenységben, amelyet korábban egyedül végzett (étkezés, fürdés, öltözködés, WC-használat stb.), az agyi érkatasztrófa esetében az érintettek egyharmada egész életére ágyhoz kötött marad, s a legelemibb életfunkcióknál is segítségre van szükségük.A veszélyeztettek közé tartoznak a magas vérnyomásban szenvedők, a cukorbetegek, a zsíranyagcsere-zavarral küszködők, valamint az egyes rizikófaktorok jelenléte (dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, egészségtelen életmód, elhízás, a fizikai aktivitás hiánya). Az életkornak is fontos szerepe van, az agyérbetegségek túlnyomórészt az időskor betegségei, négyötöde 65 éves kor fölött következik be, de előfordulhat fiataloknál, sőt gyermekeknél is.  Bárki felismerheti az agyi érkatasztrófát, ha megkéri az illetőt, hogy: mosolyogjon, beszéljen (mondjon egy összefüggő egyszerű mondatot, pl. szép napunk van), emelje fel mindkét karját, ha a három kérés bármelyikével nehézség van, szükséges az orvosi ellátás. Az érintettet megkérjük, hogy öltse ki a nyelvét, ha a nyelv egyik vagy másik oldalra ferdül, vagy „kicsavarodott”, ez a stroke egyik fontos tünete. A statisztikai adatok szerint a stroke legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban alakul ki, az esetek többségében a következő tünetei és előjelei lehetnek: féloldali végtaggyengeség, bénulás, átmeneti látásvesztés az egyik szemen, kettős látás, látótérkiesés, beszédmegértési zavarok, szóformálási nehézségek, zavartság, szédülés, fejfájás, hirtelen fellépő eszméletvesztés. Ezek a tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulnak.A szélütés utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából kritikusak, ezért már az agyéri katasztrófa gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni; minél előbb kórházba kerül a beteg, annál nagyobb esélye van a túlélésre és arra, hogy a legkevesebb maradványtünettel gyógyuljon fel a betegségéből. A szakorvosi kezelésekkel párhuzamosan, már a kórházi ágyon megkezdik a károsodott funkciók rehabilitációját és felkészítik a hozzátartozókat a beteg ellátására, hazakerülése után. A betegnek sok időre és bátorításra van szüksége a fokozatos gyógyuláshoz, leginkább akkor tudjuk segíteni őt, ha nagyon türelmesek vagyunk, bátorítjuk, ami nem megy, azt ne erőltessük, viszont arra kell ösztönözni, hogy amit önállóan el tud végezni, azt csinálja és tovább fejlessze. A betegek nagy részénél jelentkezik a depresszió, azért nemcsak a testet, a lelket is ápolni kell.A hozzátartozók szerepe felbecsülhetetlen a beteg gyógyulásáért folytatott küzdelemben. A családtagok viselkedése, hangulata, hozzáállása a beteg ápolásához üzenet a beteg számára, amely elősegítheti a gyorsabb gyógyulását, magányának oldódását, a reménytelenség érzésének csökkenését. Éreznie kell, hogy mellette vagyunk, szeretetünk kifejezi számára, hogy minden pici haladás, javulás közös öröm, amelyben mi is osztozunk. Dr.Vajda Sándor főorvos