Az emberi test sok-sok bonyolult veszélynek van kitéve. Szervezetünk fertőző megbetegedéseit többnyire vírusok, baktériumok és gombák idézik elő.
Az általuk kiváltott betegségek klinikai képét és kimenetét három tényező határozza meg: a szervezetbe jutott mikroorganizmusok száma, virulenciája (megbetegítő képessége) és a védekező rendszer állapota. Normális védekezőképességű személyeknél az esetek túlnyomó többségében enyhébb a betegség lefolyása, ritkábban fejlődik ki szövődmény. Azoknak viszont, akiknek valamilyen immunológiai károsodásuk van, a betegség lényegesen súlyosabb formájával kell megküzdeniük. Szervezetünk védekező rendszere három fő részből áll: 1. a természetes védekező rendszer (különböző védőgátak: a bőr elszarusodott laphámja, a légutak csillószőrei, a gyomorsav, az epe, az emésztőenzimek stb.), 2. a nem specifikus védekező rendszer (celluláris immunitás), 3. a specifikus védekező rendszer (humorális immunitás). Amikor kórokozó hatol a szervezetbe (antigéneknek nevezzük), az immunrendszer felismeri, betolakodó ellenségnek tartja azokat, felveszi velük a harcot s arra törekszik, hogy mihamarabb elpusztítsa, csapdába ejtse, közömbösítse, lebontsa őket, nehogy elszaporodjanak és fertőzést okozzanak. Szervezetünk a kórokozók „inváziójára” a fehérvérsejtek aktiválásával és az antitestek többszörös képzésével reagál. Az immunrendszer speciális sejtjei elraktározzák a behatoló kórokozók legyőzéséhez szükséges információkat és ezzel nagyszabású védekező reakciót mobilizálnak a szervezetünkben.
Akinek gyógyszeres kezelésre van szüksége, a háziorvos vagy a szakorvos felírja, de szerencsénkre számtalan természetes módszer áll rendelkezésünkre, hogy immunrendszerünket – legfőbb testőrünket – óvjuk és erősítsük. Elsősorban, kerüljük a felesleges stressz-helyzeteket, csökkentsük a vegyi anyagok használatát, teljes értékű, vitaminokban, ásványi sókban, nyomelemekben gazdag táplálékokat fogyasszunk. Télen ajánlott a savanyú káposzta (és annak a leve is), vagy más tejsavas erjedéssel tartósított zöldségfélék, illetve a joghurt, mivel ezek elősegítik az egészséges bélflóra kialakulását. A fokhagyma és a vöröshagyma is nagy segítség az immunrendszer számára, hiszen köztudottan csiraölő hatásúak, és segítenek a bélbaktériumok egyensúlyának rendezésében. Ajánlott a húsadag csökkentése (persze ez nem könnyű disznóvágás után), a szervezetünk számára szükséges aminosavakat inkább hüvelyesek, illetve tejtermékek fogyasztásával pótoljuk. Immunerősítők között említhetjük: a zöldpaprikát (magas az A- és C-vitamin tartalma), lédús grépfrút (pektin rostokat, C- vitamint tartalmaz), aromás gyömbért,( amely kiváló görcsoldó és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő is), a csipkebogyó (az egyik legismertebb C-vitaminforrás, amely fokozza szervezet védekezőképességét, de fontos antioxidáns is). A búzacsíra a magvaknak csupán kis részét alkotja, tápértéke azonban igen kiemelkedő, mivel magas vitamin (E, B-vitaminok, folsav) és ásványi anyag (foszfor, kálium, magnézium és cink) tartalmának köszönhetően hozzájárul a betegségek megelőzéséhez. A spenót rostokban, vasban és B-vitaminban gazdag, a zöld tea számos vitamint (C, B2, D, K), ásványi anyagot (fluorid, alumínium és réz) valamint antioxidánst tartalmaz és a méz (komplex összetevői révén) bizonyítottan erősítik szervezetünk védő képességét. Fontos, hogy vérkeringésünk is jó állapotban legyen, hiszen ennek révén jutnak a sejtek tápanyagokhoz, oxigénhez, és ez biztosítja a mérgek és salakanyagok elszállítását is. Ezért ajánlott a kocogás, séta a szabad levegőn, kerékpározás, kirándulás és, ha lehetséges, a szaunázás is, de fontos a jó közérzet, örüljünk az életnek, ne rágódjunk feleslegesen minden apróságon. Jó, ha mindnyájunkban tudatosul, hogy egészségesnek lenni és maradni csak jól működő immunrendszerrel lehet.
Dr. Vajda Sándor főorvos
Hozzászólások