Az ízületek húzódása, rándulása, ficama

A nyár a kirándulások, a sportolás, a biciklizés, a fáról való gyümölcsszedés időszaka, amikor váratlan balesetek, mechanikai hatások következtében megsérülhetnek az ízületek is. 

A két csont találkozásánál található ízületeknek nagyon fontos szerepük van a mozgásban, az ízületi szalagon belül található az ízületi tok, amely tartalmazza a kopásgátló ízületi nedvet, a csont végeit az ún. üvegporc fedi, amely szervezetünk egyik legkeményebb szövettípusa. A két csont egyik vége az ízületi fejet, míg a másik csont vége az ízületi vápát képezi, a két képződmény tökéletesen illeszkedik egymáshoz, így biztosítva a mozgást.

Ha nagy mechanikai erő hat az ízületekre, előfordulhat rándulás, amikor a tok és a szalagok megnyúlnak, részlegesen szakadnak, viszont az ízesülő csontvégek nem távolodnak el egymástól, a fej a vápában marad. A rándulás nagy fájdalommal, duzzanattal, vérömleny kialakulásával jár együtt. Az ízület mozgatható, viszont a mozgástartomány jelentősen beszűkül és rendkívül fájdalmas. Ha az ízületre normál mozgásterjedelmét meghaladó erő hat, szalagszakadás alakulhat ki, amely teljes keresztmetszetét vagy rostjainak bizonyos részét érintheti. A szalag részleges szakadása során az ízület stabilitása megmarad. Előfordulhat, hogy a szalag csontdarabbal együtt leszakad a tapadási helyről, máskor csak a szalag egy része sérül. Az ilyen típusú sérüléseknek három formája lehetséges: a szalag teljesen elszakad, a szalag tapadása leválik a csontról, vagy a szalag csontdarabbal szakad le. Komplett szakadásnál a szalag oly mértékben sérül, hogy az érintett ízület instabillá válik. Szalagsérülések leggyakrabban a bokában, térdben, könyökben, csuklóban és a vállban fordulnak elő. A sérült ízület körül fájdalom, vérömleny, duzzanat és nyomásérzékenység jelentkezik, minden mozgás fájdalommal jár, az ízület instabillá válik.

Ficamról akkor beszélünk, ha az ízületi porcfelszínek (vápa és a fej) elmozdulnak egymástól. Teljes ficam (luxatio) esetén a két csontvég teljesen eltávolodik egymástól, míg a részleges ficamnál (subluxatio) az ízületi felszínek közötti rés megnagyobbodik, az ízületi tok és a szalagok megnyúlnak, de a fej még az ízületen belül marad. A leggyakoribb ficamok: vállficam, könyökficam, ujjízületi ficamok, térdkalácsficam. Részleges ficamokkal találkozunk a boka ízületben és a vállízületben. Tünetei: ízületi merevség, nagyon intenzív fájdalom (főleg igénybevételre, bármilyen elmozdításra fokozódik), a sérült tájék dagadt és véraláfutásos, az érintett ízület deformálódása szabad szemmel is látható.

Mi a teendő az ilyen típusú sérüléseknél?

Természetesen azonnal tárcsázzuk a 112-es számot, vagyis a mentőket (ingyenes a mobilról is), higgadtan és érthetően mutatkozzunk be, mondjuk el mi történt, hány sérült van, milyen korúak, milyen tüneteket tapasztaltunk, hol történt a baleset (erdő, strand, játszótér stb.), pontosan határozzuk meg a helyszínt, hogy a mentőautó keresgélés nélkül odataláljon. Kérjünk tanácsot a mentőszolgálat diszpécserétől (aki általában képzett mentőápoló), hogy mi tegyünk a mentők érkezéséig. Amit még tehetünk: nyugtassuk meg a sérültet, helyezzük nyugalomba, ültessük vagy fektessük le, vigyázva, hogy a sérült testrészt ne mozdítsuk el, jegeljük vagy borogassuk a fájó ízületet. A kar felkötése, az alsó végtagok felpolcolása, kipárnázása csökkenti a fájdalmat, de minden esetben ajánlott fájdalomcsillapítók alkalmazása is.

Amit ne tegyenek a laikus szemtanúk: ne próbálják meg a deformitást (ficam) visszailleszteni. Sokszor jelentkezik a jelenlévők közül túlbuzgó segítségnyújtó, aki megkísérli a ficamot helyretenni, ami nagyon helytelen gyakorlat, mivel ezzel esetleg az ízületi vápa vagy a fej törését, szalagszakadást okozhat, és nem ritkán ideg- és érkárosodás is kialakulhat. A kórházba szállítás után, a szakorvos felhasználva a röntgenfelvételt és más képalkotó eljárásokat, valamint az arthroszkópia eredményét eldönti, hogy konzervatívan (gipsz vagy üvegszálas poliuretán alkalmazásával) vagy műtéti úton kell a sérültet ellátni.

Dr. Vajda Sándor főorvos