Konferencia a lombikbébi-programról

„A történet soha nem a technikáról, hanem mindig az emberről szól… A siker nem a kémcsőben, nem a számítógépben, hanem az emberek lelkében dől el.” (Dr. S. G. Kaáli)

Sikeres kétnapos nemzetközi orvoskonferenciát szervezett Nagyváradon szeptember végén a Magyar Egészségügyi Társaság, a Báthory István Alapítvány, az EME Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztálya, valamint az EME Szilágysomlyói Csoportja a „Mesterséges élet – A mesterséges megtermékenyítés dilemmái”-ról. A munkálatok első napját a római katolikus püspöki palota dísztermében rendezték, a megnyitó üdvözlések keretében Böcskei László római katolikus megyés püspök és Cseke Attila szenátor bevezető szavai után kiváló egyházi személyiségek tartottak előadásokat. A témakörhöz kapcsolódott Dr. Holló László egyetemi tanár előadása: „A katolikus egyház tanítása a kezdődő emberi élet tiszteletéről”; ft. Csűry István püspök: „Mesterséges élet” előadása, valamint Dr. Orosz Gábor Viktor (a Budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem docense) „Idegen méltóság: teológiai véleményalkotás új kontextusban: preimplantációs genetikai diagnosztika és az emberi méltóság elve” és prof. Dr. Rezi Elek (a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora) „A mesterséges megtermékenyítés unitárius erkölcsértékelése” tudományos értekezései, a vallás viszonyáról a mesterséges megtermékenyítésekhez.

A konferencia második napja az Ady Endre líceum dísztermében zajlott és a szakmai előadásokra került sor. Részletesen tárgyalták a lombikbébi-program technikai újdonságait és metodológiáját, nagy figyelemmel és érdeklődéssel követték Dr. Somkúti István amerikai professzor dolgozatát ebben a témakörben. A méhen kívüli megtermékenyítés során a petesejt és a spermiumok a méh üregén kívül mesterséges körülmények között találkoznak, majd miután a megtermékenyülés megtörtént és az embrió osztódása elindult, az embriót visszaültetik az anya méhébe, a további fejlődés már természetes körülmények között zajlik. A méhen kívüli megtermékenyülés (in-vitro fertilizáció) olyan pároknak jelent megoldást, ahol a petesejt és a spermium találkozása valamilyen oknál fogva nem lehetséges. Ez a férfi oldalon történhet amiatt, hogy a férfi tagnak nincs elegendő számú és minőségű spermiuma a spontán megtermékenyítéshez; a női oldalon a petefészkek ill. a petevezeték valamilyen sérülése állhat fenn a háttérben (pl. korábban lezajlott kismedencei gyulladás), ezeket az okokat alapos kivizsgálással lehet felderíteni.

Azoknak a pároknak, akiknél természetes úton egy évi próbálkozást követően nem következik be a megtermékenyülés, kb. a negyede fordul szakorvoshoz. Európa a mesterséges megtermékenyítések terén a világ élenjárója, világviszonylatban ezen a kontinensen végzik a kezelési ciklusok több, mint felét, legtöbbet Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban hajtják végre. Az EU-ban jelenleg országonként eltérő szabályozási mechanizmusok vannak érvényben erre a módszerre tekintettel, ami a különböző történelmi, kulturális, társadalmi, gazdasági és vallási tradícióknak tudható be. Az EU-tagországok többsége a meddőséget orvosi esetnek tartja és nemzeti politikáikkal támogatják a terméketlenség kezelését. Jelentős különbség van az egyes országok között a mesterséges megtermékenyítés közfinanszírozásának mértéke között, amely 0-100%-ig terjedhet. A mesterséges megtermékenyítés sikerességét, költségeit és biztonságát számos tényező befolyásolja, elsősorban a nők kora. A kor előrehaladtával ugyanis csökken a megtermékenyülés valószínűsége és az elvetélés kockázata. Ezek a kockázatok 40 éves kor után ötször magasabbak, mint 30 éves korig. A mesterséges megtermékenyítés iránti megnövekedett igény miatt hazánkban is létrehoztak egy lombikbébi-programot és ezt 2011. szeptemberétől vezették be. Ahhoz képest, hogy milyen „fiatal” a program, nagyon sokan jelentkeztek: a 2011 júliusa – 2012 júliusáig terjedő periódusban 1404 igénylésből 1133 kérést hagytak jóvá, de csak 647 beavatkozást végeztek, a kihordott terhességek száma 18, amelyből 27 csecsemő látott napvilágot (ezeknél a beavatkozásoknál gyakori az ikerszülések száma). Az Egészségügyi Minisztérium erre a célra évente 4 000 000 lejt irányoz elő, és egy procedúra mintegy 6 150 lejbe kerül. A beavatkozásokat egy bizottság hagyja jóvá, amelynek az elnöke Szabó Béla vásárhelyi nőgyógyász professzor. Az első lombikbébi 1978-ban Angliában született, azóta több mint három millióan, Magyarországon körülbelül harmincezren köszönhetik ennek a módszernek az életüket. Ilyen műtéteket hazánkban Bukarestben a Giulesti-i kórházban, Marosvásárhelyen és Szebenben végeznek, Magyarországon pedig a Kaáli Intézetben Budapesten, Szegeden, Győrben, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Kaposváron és Tapolcán.

A konferencia alkalmat biztosított, hogy a részt vevő orvosok, lelkészek, pszichológusok, szociológusok bepillantást nyerjenek a lombikbébi-program módszerének alkalmazásába, az orvosi technológiai eredmények mellett az egyházak hozzáállására is. A rendezvény sikeres lebonyolításában nagy érdeme volt Dr. Földes Béla és Dr. Széman Péter főorvosoknak, akik mindent megtettek a magas tudományos színvonalért és a társasági programok zökkenőmentes lebonyolításáért. A közös részvétel a szentmisén a Bazilikában, a Bazilika kincstárának megtekintése, a díszvacsora, a séta a városban és a nagyváradi várban olyan társasági programok voltak, amelyek során jobban megismerhettük egymást és véleményt cserélhettünk közös problémáinkról.

Dr. Vajda Sándor

főorvos