Lehangoló statisztikák

Hat aradi felnőtt közül egy kövér, két aradiból pedig egy biztos hajlamos az elhízásra. Gyermekek esetében – 5–14 éves korcsoport – a nyolcból egy kövér.

A felsorolt, korántsem bíztató adatokat a megyei közegészségügyi igazgatóság felmérései alapján rendszerezték, rávilágítva arra, hogy a kaotikus táplálkozás, a mozgásszegény életmód, az önkritika hiánya és a hanyagság komoly elhízási problémákhoz vezet.

Az igazgatóság szakemberei több hónapon keresztül, kérdőívek segítségével, korcsoportokra osztva faggatták a lakosságot, majd a végén meghúzták a vonalat. Mint kiderült: az Arad megyei lakosok 15%-a túlsúlyos.

Dr. Dana Negru szerint eddig csak feltételezésekre alapozhattak (12%-ra tippeltek), a közvélemény-kutatás során azonban világossá vált, hogy a kóros elhízás bizony Arad megyében is társadalmi problémává nőtte ki magát. A jelenség megelőzésére pedig új programokra van szükség, melyekkel tudatosíthatnák az emberekben az elhízás veszélyeit.

A felmérések konklúziójaként említhető, hogy a házasságban élők között több a kövér ember, mint az egyedülállók esetében, ugyanakkor a nők jobban odafigyelnek alakjukra, és férfitársaikkal ellentétben, a testsúlyfelesleg leadására is nagyobb hangsúlyt fektetnek. 100 túlsúlyos közül 49 nő, a többi férfi. A házasságban felgyülemlett stressz is nagymértékben növelheti az elhízás kockázatát. Az is beigazolódott, hogy a házasságban élők kevésbé figyelnek oda alakjukra, mint egyedülálló társaik, akiket a partnerkeresés motivál.

Jó hír viszont, hogy a rizikófaktorokat az elhízásra hajlamosak jobban tudatosítják magukban, mint a kövér társaik.  

Az Arad megyében élők keveset sportolnak – csupán 26%-uk végez rendszeres fizikai munkát. A kövér emberek a szakemberek faggatásaira elismerték, hogy gyakran esznek élvezetből, de az is előfordul, hogy unalomból tömik magukat.

Aggodalomra ad okot, hogy a gyermekek körében is nagyon sok az elhízásra hajlamos, illetve a túlsúlyos személy. Ez pedig elsősorban a szülők felelőssége. A hízásra hajlamos, illetve a kövér gyerekek naponta 50–100 gr cukrot, gyorséttermi vagy túlzott zsírtartalmú élelmiszereket, üdítőket, kevés gyümölcsöt és zöldséget és sok húst fogyasztanak. Ez jellemző az 5–9, de a 10–14 éves korcsoportba tartozókra is. A normál testsúlyú gyermekek viszont naponta fogyasztanak müzli ételeket, gyümölcsöt, zöldséget, illetve tejtermékeket. A kövér gyermekek szüleinek zöme nem figyel oda a termékeken feltűntetett, rákkeltő élelmiszer-kiegészítőkre és általában gyermekeik étkezési szokásaira sem.

Elgondolkodtatók a 14 év feletti, illetve felnőtt személyektől kapott válaszok is. A normál testsúllyal rendelkezők zöme felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és naponta háromszor fogyaszt gyümölcsöt. A kövérek jó része 12 osztályos végzettségű, a munkásosztályhoz tartozik vagy nyugdíjas. A megkérdezettek 70%-a azt gondolja, hogy a rendszeres húsfogyasztás elegendő az egészséges táplálkozáshoz. Csupán 15%-uk hiszi, hogy a szükségesnél több húst eszik.

A konklúziók után néhány javaslat is született, a szakemberek szerint a szülőknek kötelességük odafigyelni gyermekeik étkeztetésére, hisz a táplálkozási szokásokat a gyermek először a családon belüli környezetben sajátítja el. A szakemberek mindenképp a napi négy étkezést ajánlják, illetve javasolják a cukor tartalmú élelmiszerek mellőzését, vagy azok gyümölcsökkel történő helyettesítését a zsenge gyermekkorban. A napi húsfogyasztás is árthat a gyermeknek, az elhízásra hajlamos, illetve a kövér gyerekeknél pedig el kell felejteni a cukros, szénsavas üdítőket, chipseket stb. E helyett fogyasszanak sok zöldséget, gyümölcsöt és müzlit, illetve kerüljék a zsíros ételeket.

„Minden szülőnek tudnia kell, hogy a kövérség betegség! Unaloműzésre pedig ne az evést, hanem a mozgást, levegőzést javasolják gyermeküknek” – nyilatkozta dr. Dana Negru megyei közegészségügyi igazgató, aki szerint tekintve, hogy a férfiakat veszélyezteti leginkább az elhízás, elsősorban az ő feladatuk jó példát mutatni a családban gyermekeik előtt.

A felmérést koordináló szakemberek úgy vélik, a lakosság egy része tisztában van az egészségtelen táplálkozás következményeivel, azt azonban mindenkiben tudatosítani kell, hogy a kövérség egy betegség, ami nemcsak a belső szerveket károsítja, hanem a szellemi egészséget is.