Tavaszi-nyári hívatlan vendég: a pollenallergia

A pollenek a növények hím szaporító sejtjei, virágzás idején a levegőbe kerülnek és a széllel eljutnak, bekerülnek a légutakba, ott különböző panaszokat okozva. 

Napjainkban már készülnek pollen naptárak, de a növények virágzási ideje a globális felmelegedésnek köszönhetően megváltozott, sok növény korábban és hosszabban virágzik és a megnövekedett széndioxid szint miatt nagyobb mennyiségű virágport bocsátanak a levegőbe.

Az allergiás reakció valójában ott jelentkezik, ahol érintkezik a szervezettel az allergén (az allergiát kiváltó, fehérje természetű anyag): bőrfelület, légutak nyálkahártyája, szájüreg, légcső, tüdő, gyomor és a béltraktus, vagy bármely testrészen. Ennek hatására elkezdődik a hisztamin nevű mediátor termelése, amely a klinikai tünetekért felelős. Az utóbbi évtizedekben az allergiás megbetegedések száma folyamatosan emelkedik, statisztikai adatok szerint minden negyedik-ötödik embernek van valamilyen hasonló jellegű kórtünete, és mivel a gyógyszerárak emelkednek, sokba kerül a gyógyítás. Érdekes tanulmányt végeztek a gyerekgyógyászok, akik kimutatták, hogy ugyanolyan pollenterhelés mellett a nagy városokban élő gyermekek 24%-a mutatott szénanátha tüneteket, ezzel szemben a vidéken élő gyermekek mindössze 4%-a, ez arra utal, hogy a tiszta virágpor kevésbé okoz allergiát, mint az, amelynek felületén szennyeződés tapad meg. A betegség kialakulásában nagy szerepe van a genetikai tényezőknek, a táplálkozásnak, a pszichés állapotnak vagy a környezeti tényezőknek. Megállapították, hogy ha az apa és anya közül egyikük sem allergiás, a gyerek ilyen típusú megbetegedésének esélye 5-20% között mozog, ha egyik szülő allergiás, akkor már 20-50% a megbetegedés kockázata. Abban az esetben, ha mindkét szülő allergiás, 60% fölött van az esély, hogy a gyerek is ebben a kórban fog szenvedni, ezért már idejében megkezdhető az optimális feltételek megteremtése a betegség megelőzésére és szakorvosi kezelésére.

A pollenallergiának szezonja van, ahogy ébred a természet és virágba borulnak a fák, megjelenik a levegőben a virágpor (a legnagyobb pollenterhelést a mogyoró, az éger, a nyárfa, a nyírfa, a platán, a kőris, a bükkfa okozza), de jelentős mennyiségű pollen jut a levegőbe a gyomnövények virágairól is (mintegy 250 fajta gyom pollenje káros reakciót okozhat), főleg a parlagfűről.

A tünetek súlyossága, a panaszok erőssége az enyhe kellemetlenségtől a súlyos, napi tevékenység végzését erősen befolyásoló fokig terjedhet. A tünetek között említhetjük: vízszerű orrfolyás, orrdugulás, gyakori tüsszentés, könnyezés, szemviszketés, kipirulás, kiütések, foltok a bőrön, köhögés, kaparó érzés a torokban, légszomj, vérnyomásesés, a legsúlyosabb esetben anafilaxiás sokk. Ha jelentkeznek a panaszok, ajánlatos orvoshoz fordulni, aki a kórtörténet alapján (mikor jelentkeznek és mikor a legsúlyosabbak a tünetek, a felmenők között van e allergiás), valamint különböző teszteket elvégezve (bőrpróba) megpróbálja azonosítani a kiváltó okot. Ha nem kezelik időben és megfelelően, az allergia rosszabbodhat és esetleg asztmás betegséget is okozhat. A túlérzékenységi reakció akkor kerülhető el a legsikeresebben, ha elkerülik az allergénnel való találkozást. Teljességében lehetetlen az izolálás, de ajánlatos, hogy a pollenre érzékeny ember kerülje a virágos fákat, bokrokat, frissen vágott füvet, vagy ha azokkal találkozott, zuhanyozzon, mosson hajat, a gépkocsiban felhúzott ablakkal utazzon (hasznos, ha van pollenszűrő), kerülje az olyan teákat, samponokat, bőrápoló szereket, amelyek pollenallergén növény kivonatát tartalmazzák. Hasonló a helyzet a vegyes méz vagy a propolisz fogyasztásával is.

Az enyhébb panaszok esetében alkalmazható tüneti kezelés is: szemcsepp, orrspray, kalciumtabletta vagy C-vitamin alkalmazása, a kezelőorvos előírhat antihisztaminikus vagy más gyulladáscsökkentő gyógyszereket is. Az allergia bizonyos formáira immunterápiát is alkalmaznak, amely injekciók sorozatából áll, az allergén kivonatából különböző dózisokban visznek be a szervezetbe, ezáltal növelik a test ellenálló képességét. A cél, hogy a legenyhébb allergiás reakció jöjjön létre a kiváltó okkal való találkozáskor. A megbetegedés leghatásosabb megelőzési módja, illetve a kóros tünetek súlyosságának csökkentési lehetősége, ha ismerjük a kiváltó tényezőket, kerüljük azokat, és idejében jelentkezünk a panaszokkal a családorvosnál, aki szükség esetén allergológus szakorvoshoz irányítja a szenvedőket.

Dr. Vajda Sándor