Váratlan dolgot láttak a kutatók az ásító ember agyában

Az ásításról sokáig azt gondoltuk, hogy egyszerűen a fáradtság jele. Egy friss kutatás szerint azonban az ásítás az agy működésére is egy egészen váratlan hatást gyakorol.

Egy MRI-vizsgálatokon alapuló kutatás kimutatta, hogy az ásítás nemcsak légzési reflex, de az agyat védő folyadék mozgását is megváltoztatja. Ez a felfedezés új irányt adhat annak megértésében, miért alakult ki ez a különös, és a kutatás során 22 résztvevő agyát vizsgálták MRI segítségével, miközben ásítottak, mély levegőt vettek vagy normálisan lélegeztek. A kutatók arra számítottak, hogy az ásítás és a mély légzés hasonló mintázatot mutat majd, de az eredmények meglepőek voltak. Az ásítás során az agy-gerincvelői folyadék áramlása eltért a megszokottól, és részben az agytól elfelé mozdult. Ez az irányváltás nem jelentkezett az egyszerű mély légzésnél, ami arra utal, hogy az ásítás külön mechanizmushoz kötődik.

Miért lehet fontos ez a hatás?

Az agy-gerincvelői folyadék kulcsszerepet játszik az idegrendszer működésében: segít eltávolítani a salakanyagokat és biztosítja a megfelelő kémiai környezetet az idegsejtek számára. 

A kutatók szerint az ásítás hozzájárulhat ennek a rendszernek az „átmozgatásához”, ami akár az agy tisztulásában is szerepet játszhat. 

Emellett az is kiderült, hogy az ásítás során fokozódik a vér kiáramlása az agyból, ami helyet teremt a friss vér beáramlásának. A vizsgálatok szerint akár harmadával is növekedhet a vér beáramlása az ásítás elején.

Mindenki másképp ásít – és ez sem véletlen

A kutatás egy másik érdekes eredménye, hogy minden résztvevőnek saját, egyedi ásítási mintája volt, amely minden alkalommal következetesen ismétlődött. Ez arra utal, hogy az ásítást egy idegrendszeri „mintagenerátor” irányítja, amely személyenként eltérő működést mutat. Az ásítás így akár egyfajta „biológiai ujjlenyomatként” is értelmezhető. Érdekesség, hogy a folyadékmozgás változása nem mindenkinél jelent meg, és ritkábban figyelték meg férfiaknál, bár ennek oka még nem teljesen tisztázott.

A kutatást végző ausztrál University of New South Wales kutatói bár fontos új részleteket tártak fel az ásítás folyamatáról, annak pontos szerepe továbbra sem egyértelmű. Lehetséges, hogy az agy hűtésében, tisztításában vagy működésének finomhangolásában játszik szerepet, de ezek az elméletek további vizsgálatokat igényelnek. 

Az azonban egyre biztosabb, hogy az ásítás nem véletlen vagy haszontalan jelenség, hanem az idegrendszer működésének egy eddig alábecsült eleme – írja a Science Alert.

(Forrás: origo.hu)

(Fotó: pixabay.com)