A bankok is finanszírozzák a román államcsődöt

Akármilyen furcsának is tűnik, de Románia államadóssága, a GDP-hez mérve, a többi uniós államhoz képest relatív kicsi, ezért sokan úgy gondolják, ha már ilyen jól állunk, akkor az állam emelhetné a nyugdíjakat, a szociális juttatásokat, a nyugdíjpont értékét stb., sőt, finanszírozhatna több beruházást is. Csakhogy, nem az számít, hogy az államadósság hány százaléka a GDP-nek, hanem hogy képes-e a központi költségvetés törleszteni ezeket az adósságokat. Hétköznapi példával élve, nem az a kérdés, hány lej egy családi költségvetésben a havi törlesztő részlet, hanem hogy van-e akkora bevétel, hogy ezt kifizethessék. Ha pedig így nézzük a dolgot, akkor Románia rendkívül súlyos helyzetbe sodródott, ugyanis az államadósság a költségvetési bevételeknek a 115 százalékára rúg. Magyarán, ha egy családban a havi bevétel egy lej, és a banki törlesztő részlet 1,20 lej, akkor kölcsön kell kérni nem csak 20 banit, hanem többet, hogy az ember élni is tudjon. Ugyanezt teszi a román állam is: kölcsönt vesz fel, hogy törlesszen és éljen. Nem csupán az IMF-től vagy az uniótól, hanem kötvénykibocsátással a kereskedelmi bankoktól is, amikor sürgősen pénzre van szüksége. A kereskedelmi bankok kamatai természetesen sokkal magasabbak, mint az IMF-é, ráadásul egyre “hidegebbek” a nyakló nélkül ajánlott kötvényekre, gyakran előfordul, hogy a kibocsátott kötvényeknek csak egy része talál gazdára. Ellentétben, mondjuk, 2007–2008-cal, amikor a kereskedelmi bankok többször is túljegyezték a kötvényeket. A kamatok is magasabbak voltak, de a fő ok azonban nem a kamat, hanem, hogy két-három éve még biztosnak látszott, hogy az állam vissza is vásárolja majd a kötvényeket.Mára azonban a helyzet gyökeresen megváltozott, s a Săptămâna Financiară hetilap szerint a kereskedelmi bankok félnek, hogy a tetszik vagy sem, de csőd szélén toporgó román állam képtelen lesz visszavásárolni a lejárati napon a kötvényeket. Hogy miért? Mert az állam bevételei csökkenek, az adósság emelkedési ritmusa pedig két év alatt megduplázódott.Hasonlítsuk össze a helyzetet néhány uniós tagállammal. Romániában az államadósság a GDP 34,66 százalékára rúg – jobban csak Észtország áll 7,1 százalékkal –, ennél roszszabb a helyzet Magyarországon, ahol az államadósság a GDP 78,3%-a, a költségvetési bevételeknek pedig 170%-a, vagy Lengyelországban, ahol az adósság a GDP 51%-ára rúg, a bevételeknek pedig 136 százalékára. Jobban állnak viszont Szlovákiában vagy Csehországban, ahol az adósság GDP-hez mért aránya nagyjából megegyezik a romániaival, csakhogy nem éri el a költségvetés bevételeinek még 90 százalékát sem. Egyébként 2006-ban Románia államadóssága a GDP 17,4 %-át tette ki, a bevételeknek pedig 33,1 százalékát.A Morgan Stanley romániai irodája úgy véli, elkerülhetetlen, hogy a kereskedelmi bankok veszítsenek az államkötvényeken, hisz kevés az esély, hogy az államkincstár mindegyik kibocsátást napra készen visszavásárolja az elkövetkező években. Egyfelől, mert a bevételek csökkennek, másfelől, mert az ország lakossága folyamatosan öregszik, és a kötvényekből felvett pénz java része a nyugdíjak kifizetésére kell. Csak zárójelben: jellemzően román paradoxon, hogy miközben a nyugdíjpénztár csődben van, a bevételeit továbbra is az államkincstárban (trezorerie) őrzi, ahol nulla kamatot kap rá. Miközben a magánnyugdíj-pénztárak befektetik azt a keveset, ami hozzájuk jut, és 2009-ben mindegyikük nyereséget tudott felmutatni.Visszatérve a Morgan Stanley által ígért fekete felhőkre, amennyiben a kincstár képtelen lesz visszavásárolni, várhatóan ajánlatot tesz az érintett bankoknak: fogadjanak el kisebb hozamot (=kamatot). S mivel a kereskedelmi bankok az elmúlt másfél évben szinte leállították a lakossági hitelezést, hogy ők is nyerjenek, nem hajlandóak 7% alá vinni az államkötvényekért ígért kamatot. Vagyis csapdába szorították az államot, amelyik képtelen más forrásból pénzt biztosítani a szociális kifizetésekhez. Mert ha beigazolódik a szakemberek jóslata, és az állam kisebb hozamot ad majd a kötvényekre, ők akkor is nyernek.Addig pedig örömmel finanszírozzák a román állam csődjét.