Bekapatják

Tudvalevő, hogy a gyógyszergyártók ereje, lobbija a legerősebbek közé tartozik a világon, s a piac szereplői az eladások növelése, a pozíciók megtartása vagy erősítése érdekében gyakran illegalitásba csúsznak át. 

Például, azt és ott reklámoznak, amit egyébként tilos. Decemberben több aradi patika kirakatában is láttam, hogy az egyik gyártó kedvezményes áron kínálja vitaminjait, sőt, olyan is volt, hogy egyet fizet, kettőt kap reklámot helyezett el a patikában. Az Országos Gyógyszer Hivatal (ANM) viszont a jelek és tapasztaltak szerint tehetetlen, képtelen megfékezni a jelenséget. Pedig léteznek rendkívül szigorú szabályzók, sőt, a hivatal most újabbakat készít elő.

Hiába. 2008-ban 307 engedélyt adtak ki gyártóknak, kereskedőknek gyógyszerek reklámozására, 2009-ben 370-et, 2010-ben 474-et, miközben a törvény tiltja, hogy a cég patikában egyáltalán gyógyszert ajánljon. A patikák pedig tele vannak ajánlatokkal, főleg most, télen, amikor évről évre kiújul a harc a megfázás elleni, vény nélkül kapható gyógyszerek piacán. Aminek lényege: az első tünetekre szedd be ezt, vagy azt, s lábon kihordhatod a megfázást. Hogy ez egészségileg, orvosilag menyire indokolt, abba most ne menjünk bele, de mindenki sejtheti, semmiképpen sem lenne javallott egy megfázás kemény gyógyszerrel való, egy-két napon belüli „lebombázása” a szervezetben. Másik módszer a tévéreklám: ismert személyiség (vagy nem) elmondja, milyen betegségben szenvedett, de xy gyógyszer meggyógyította, ez jobb, mint a többi, stb.

A hatályos törvények értelmében Romániában tilos árengedményt adni a gyógyszerekre, valamilyen ajándékot tenni mellé, bármiféle kedvezményt nyújtani vásárlás esetére, összehasonlítani más, rokon termékkel. Ana Crupariu, az ANM kommunikációs vezetője a Săptămâna Financiarnak elmondta, a bevett gyakorlat, hogy egy cég engedélyt kér és kap a gyógyszert bemutató szórólap nyomtatására, reklámozásra, s a valóságban szabálytalanul jár el, például, a tilalom ellenére a tévéreklámban közli az ajánlott eladási árat. A vényköteles gyógyszerekről pedig szórólapot is tilos készíteni.

A pokol azonban még nem annyira a patikákban szabadult el, hanem az interneten. Az ANM-nek feladata lenne ellenőrizni a gyártók-kereskedők honlapjait, de az óriási mennyiségű honlap miatt ez lehetetlen. Ma, egy kis kereséssel bárki, bármilyen gyógyszert megrendelhet az internetről, ha még tovább kurkászik, akkor árengedményes, promocionális oldalakra is rábukkan. Csak egy példa: az egyik honlapon a gyógyszertárakban kizárólag receptre vásárolható, fertőzések ellen használt Zinnat 27,58 lejért rendelhető meg. Igaz, odaírták, hogy a patikákban csak vényre vehető meg, de egy kattintás, és máris bekerül a virtuális vásárlási kosárba.

A lakosság érdeklődése rohamosan nő, más kérdés, hogy az itt árusított gyógyszerekről nem tudni, hogy hamisak-e vagy sem, mikor jár le a szavatossági idejük, nincsenek-e újradátumozva. Ma a fejlődő országokból tonnaszámra érkezik Romániába az eredeti csomagolással megegyező, hamisított gyógyszer. Egy felmérés szerint évente legalább 77 millió európai vásárol illegális és nem ellenőrizhető csatornákon keresztül gyógyhatásúnak mondott készítményeket. Magyarországon, Romániában a feltételezések szerint a felnőtt lakosság 7-10 százaléka kerülhet az illegális csatornákon árusított hamisított gyógyszerekkel kapcsolatba. A fejlődő országokban a forgalmazott gyógyszereknek akár a fele is hamis lehet. Nigéria, csakúgy, mint a gyanútlan emberek pénzét lenyúló spam e-mailek terjesztésében, ebben is az élen jár. Európában ma a teljes piaci kínálat 10 százalékát teszik ki a hamis gyógyszerek.

Az unió területén a hamis gyógyszerek terjesztésének alapját az úgynevezett „parallel” vagyis a párhuzamos kereskedelem teszi lehetővé. A parallel kereskedelem során a terméket olcsóbb áron forgalmazó országban beszerzett készítményt a drágább áron kínáló országban hozzák piacra. Erre azért van lehetőség, mert az EU-ban az áruk szabad áramlása alapfeltétele a kereskedelemnek. A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi a gyógyszerek átcsomagolását, átcímkézését, ami miatt nem ellenőrizhető teljes biztonsággal, hogy ne keveredjen hamisított termék a valódi gyógyszerek közé.

Az ANM most dolgozik az internetes reklámozás, kereskedés megregulázásáról szóló törvénytervezeten, de ha meg is születik, kérdés, mennyiben sikerül ezt betartani, megbüntetni a vétkeseket, hisz már a jelenleg hatályos rendelkezések értelmében is a honlapok működtetői engedélyt kötelesek kérni a tartalomra. Az internetes oldalakon hivatalosan kizárólag a gyógyszer hatásairól, mellékhatásairól, a javaslott használatról, a klinikai ellenőrzésekről szabad információt adni.

A gyógyszerek reklámozása természetesen a többi uniós tagállamban is tilos, de a helyzet ott sem sokkal rózsásabb. A EU jogszabálya előírja, hogy a gyógyszerekre vonatkozó információkat objektíven, túlzás nélkül kell tálalni; továbbá a prezentáció vagy reklám semmiben nem lehet félrevezető. Ez vonatkozik aztán a promóció minden vállfajára is: az egyszerű reklámoktól a gyógyszergyári képviselők tevékenységén keresztül a minták osztogatásáig és a kongresszusok szponzorálásáig. A hatóságilag nem engedélyezett (be nem jegyzett) gyógyszerek reklámozása tilos. A promóciónak a termék jellemzőiről szóló összefoglalóval összhangban kell lennie. Tilos továbbá a csak vényre kapható termékek reklámozása, illetve ajándékok és bónuszok beígérése vagy ingyen minták osztogatása a nagyközönségnek. Ha engedélyezett is valamely gyógyszer reklámozása, világossá kell tenni a reklámban, hogy a hirdetett termék gyógyszer, és hogy fizetett reklámról van szó. A hirdetésbe bele kell foglalni az alkalmazáshoz szükséges minden alapvető tudnivalót, és kifejezetten fel kell szólítson arra, hogy a felhasználó olvassa el figyelmesen a használati utasítást/gyógyszer-tájékoztatót.