Cuzman kiásta a csatabárdot

Még a február 26–27-re összehívott részvényesi közgyűlés előtt Ioan Cuzman, a Bánság-Körös Pénzügyi Befektető Társaság (SIF Banat-Crişana) elnöke kiásta a csatabárdot és megnyirbálta 16 befektetési alap szavazati jogát. 

Persze, ha még pontosabban fogalmazunk, akkor Cuzman már hosszú ideje harcban áll egy befektetői csoporttal, amely megpróbál vagy bevásárolni a háttérből, vagy ráerőszakolni akaratát a SIF1 meglehetősen óvatos és konzervatív vezetőségére, üzletpolitikájára. A tegnapi kvórumhiány miatt ma megismételt részvényesi közgyűlés előtt ismét kiújultak a harcok, miután 16 befektetési alap aláírt egy javaslatot, hogy a vezetőség emelje meg a közgyűlés elé terjesztendő osztalék értékét. S mivel a 16 alap összesen 6,95 százaléknyi részvénycsomagot birtokol, Ioan Cuzman arra hivatkozva, hogy törvény tiltja a SIF1 üzletpolitikája elleni koncentrált akciót, levágott tőlük 5,95 százalékot, így a közgyűlésen már csak egy százaléknyi szavazati joggal maradtak.

Az érintettek most azzal a fenyegetőznek, hogy a tőkepiaci felügyelethez (CNVM) fordulnak, mert szerintük a koncentrált támadás azt jelenti, hogy egy csoport írásos egyezményt köt a társaság üzletpolitikája ellen, az ő esetükben viszont szó sincs ilyesmiről. „Itt több részvényes közös javaslatáról beszélhetünk, viszont amennyiben nem írjuk alá mindannyian, nem érjük el az öt százalékot, amennyi szükséges egy új napirendi pont felviteléhez” – magyarázta a Ziarul Financiarnak Radu Hanga, az egyik érintett befektetési alap, a BT Asset Management vezérigazgatója.

A 16 alap között található néhány nagyágyú is, például az East Capital, a Broadhurst vagy az ING, de magánnyugdíj-pénztárak is, és amióta a SIF1 vezetősége bejelentette, hogy 2010-re mindössze 0,06 lej/részvény osztalékot fizet, elszabadultak a harcok. A csoport egyébként 0,103 lej/részvény osztalékot javasol, ám ennek keresztülviteli esélye szinte a nullával egyenlő, mert a SIF1 ügyvezetése összesen 19 százaléknyi szavazatot függesztett fel. Persze, Cuzman azért némi rugalmasságról is tanúbizonyságot tett, mert első körben a befektető társaság mindössze 0,04 lej osztalékot akart fizetni, de az első részvényesi felszisszenésekre ezt március közepén 0,06 lejre emelték.

Tavaly a SIF1 profitja 62,99 millió lej volt, sokkal kisebb, mint 2009-ben, amikor a társaság 112,18 millió lejes nyereséggel zárta az évet. Hasonló cirkusz tavaly is lejátszódott, akkor egy kisebb befektetői csoport mindössze 0,01 lejjel akarta csak felsrófolni a vezetőség által javasolt, és végül keresztülverekedett 0,05 lejes osztalékot. Nem megerősített információk szerint a kisbefektetők attól félnek, hogy mivel a SIF1 profitjának java része részvényeladásokból származott, nem pedig a tulajdonában lévő vállalkozások profitjából, 2011-re nincs biztosítva a fejlesztési tervek pénzügyi alapja, ezért jobb, ha a pénzt inkább kézbe kapják. Mindezt jelzi, hogy az öt SIF csendben el szeretné adni a nagy kereskedelmi bankokban őrzött – és az állami bankok privatizációja során ingyen megkapott – öt százaléknyi részvénycsomagjaikat.