Focisulik, -akadémiák

Kiváló labdarúgókról elnevezett iskolák „akadémiáknak” titulált sportközpontokat alapítottak az anyaországban. A legismertebb magyar játékos, Puskás Ferenc nevét viselőnek már első osztályban szereplő labdarúgó-csapata is van. 

Itthon az egykori kiváló román labdarúgó, Gheorghe Hagi patronálta konstancai klubnak szintén sikerült bekerülnie az élvonalba. Nem tudom, hogyan végeznek ezek az együttesek a bajnokság végén, szívből remélem, a fiatalok csapatai megállják helyüket a csupa másod-, harmadrangú idegen vendégjátékostól hemzsegő magyar vagy román első osztályú bajnokságban.

Nem sajnálom a fiatal tehetségekre költött pénzt. Csak már várom az eredményeket is. Hogy ezekből a focisulikból úgy özönöljenek a tehetségek, mint egykor (mondjuk) az aradi peremkerületek kiscsapataiból. A második világháború után, még az ötvenes években is délutánonként az Indagrara, Unirea, FZ vagy Tricolor pályán egy-egy lelkes edző tanította labdakezelésre, rugótechnikára, pályán való viselkedésre az éppen ráérő srácokat. (Most hirtelen Cselédes bácsi neve jut eszembe, de hozzá hasonlót legalább ötöt lehetne sorolni.) Nem nevezték akadémiának, nem volt műfüves pályája sem. Ennek ellenére az aradi csapatok hazai játékosokkal állták meg helyüket a bajnokságban. Nem is akárhogyan.

Az erdélyi, anyaországi labdarúgó csapatok évek óta tartó mélyrepülését ismerve türelmetlenül várjuk az „akadémikusok” jelentkezését!