Gazdagok és szegények

London és északnyugat-Bulgária: ezek az Európai Unió leggazdagabb, illetve legszegényebb vidékei. A 27 tagország között jelentős fejlődésbeli különbségek vannak, sőt országokon belül, régiók között.

Az Európai Bizottság statisztikai szolgálata a minap a 27 tagország vidékeinek fejletségi szintjét vettette össze. Ezek nem minden esetben közigazgatási egységek, Románia, Magyarország vagy Bulgária esetén a megyéknél nagyobb terjedelmű fejlesztési régiók.

Uniós szinten a vásárlóerővel korrigált egy főre eső gazdasági teljesítmény éves értéke 24.900 euró. Ehhez viszonyítják a többi régió teljesítményét. A leggazdagabb London esetén az érték 83.200 euró, vagyis az uniós átlag 334,2%-a, míg a legszegényebb északnyugat-Bulgáriában csupán 6400 euró, vagyis az EU-s átlag 25,6%-a.

Csúcsteljesítők…..

London Európa legjelentősebb pénzügyi központja – és New York mögött második a világon. Aligha meglepő, hogy az egy főre eső gazdasági teljesítmény jelentősen meghaladja az uniós átlagot. A hasonló adottságokkal rendelkező Luxemburg a második legtehetősebb régió, egy főre eső GDP-je az uniós átlag 275%-t éri el. A dobogó harmadik fokára maga Brüsszel tartomány került, 221%-os teljesítménnyel, majd Németország tengeri kapuja, Hamburg város-tartomány következik 192%-os teljesítménnyel, illetve Prága 172%-al.

Utóbbi alighanem meglepetés, hiszen Csehország fővárosa jócskán megelőzi néhány tehetősebbnek tartott nyugati ország leggazdagabbjait. Sőt, London és Brüsszel után a harmadik legtehetősebb EU-s fővárosnak számít, Párizs, Berlin, Stockholm, Amsterdam vagy Bécs előtt. Amúgy a cseh főváros régiója az egyetlen közép-keleti térség, amely bekerült az első tízbe, noha Pozsony, a szlovák főváros is jól áll: az EU 12. leggazdagabb régiójának számít.

….és sereghajtók

Míg a leggazdagabbak esetén a nyugati országok régióinak jut kiemelkedő szerep, a sereghajtók listáját „magabiztosan” uralják a keleti új tagországok. Mindenekelőtt Bulgária és Románia: a legszegényebb 9 EU-s régió kizárólag ezen országokban található, a legelmaradottabb lengyel régió csupán a 10. helyen található.

Melyek a legszegényebbek? Az említett északnyugat-Bulgária után Románia észak-keleti fejlesztési régiója (Moldva) következik, ahol a 6600 eurós egy főre eső GDP az uniós átlag 26,6%-t jelenti. A többi Kárpáton túli romániai régió is bekerült a legszegényebb 10 EU-s térség közé: az olténiai fejlesztési régió gazdasági teljesítménye például az EU-s átlag 33%-t éri csak el, a havasalföldié és a délkeletié pedig 34%-t. Magyarország elmaradott vidékei – Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl – egy főre eső gazdasági teljesítménye is csak az uniós átlag 39-43%-t teszi ki.

Országos fejlettségi különbségek

Svédország és Hollandia – illetve az egy régió képző, harmad Hunyad megyényi Luxemburg – az egyetlen országok, ahol valamennyi régió fejlettségi szintje meghaladja az uniós átlagot. A maradék 24-ben valamelyik térség az EU-s átlag alatt marad. Belgiumban például a holland nyelvű Flandria meghaladja az uniós átlagot (116%), a francia nyelvű Vallón régió viszont nem (83%). Dánia 5 régiója közül az egyik az EU-s átlag alatt marad, (91%), akárcsak Ausztria és Finnország esetén, ahol a legszegényebb térség 81, illetve 89%-t ér el.

Németország 16 tartományából, pedig 7 (mind az 5 egykori NDK-s tartomány, illetve maga Berlin főváros is). A legszegényebb német tartomány teljesítménye azonban az uniós átlag 81%-t éri el. Nagy Britannia 12 régiójából 6 van az EU-s átlag fölött, a többi, pedig az alatt. Wales a legszegényebb brit vidék, gazdasági teljesítménye csupán az uniós átlag 87%-t teszi ki. Olaszországban 12 régió (beleértve az összes északit) haladja meg az átlagot, 8 (az összes déli) viszont alulmarad. A leggazdagabb a Milánó központú Lombardia, illetve Dél-Tirol 135%-al, a legszegényebb pedig Nápoly térsége és Szicília 66%-al.

Franciaországban és Spanyolországban viszont a tartományok kevesebb, mint fele haladja meg az átlagot. Előbbiben 4 a 22-ből, utóbbiban 8 a 17-ből. A leggazdagabb francia vidék Párizs térsége, amely Prága mögött az EU hatodik legtehetősebb zónája (169%), míg a legszegényebb Korzika szigete 85%-al. Spanyolországban Baszkföld a leggazdagabb (137%), a konkvisztádorok hazájaként ismert Extremadura pedig a legszegényebb (72%).

Valamivel rosszabb a helyzet a volt szocialista országokban. Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia esetén csupán a főváros térsége haladja meg az uniós átlagot. Budapest és Pest megyében 103%, Pozsonyban 160%, Ljubljanában pedig 107%. Hasonló a helyzet Görögországban és Portugáliában, ahol csak Athén (128%), illetve Lisszabon (105%) térsége teljesít jobban, mint az EU általában.

A gazdasági válság által erősen sújtott három balti országban, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában egyetlen régió sem éri el az uniós átlagot. Mindenütt a főváros térsége közelíti meg leginkább azt – Varsó 87%, Bukarest 92%, Szófia 62%. Amint a táblázatból is kiderül, a legszegényebb vidékek is eme országokban találhatók.

Leggazdagabbak

Térség Ország EU-s átlaghoz képest

London Nagy Britannia 334%

Luxemburg - 275%

Brüsszel Belgium 221%

Hamburg Németország 192%

Prága Csehország 172%

Párizs Franciaország 169%

Délkelet Írország 166%

Frízföld Hollandia 165%

Bajorország Németország 165%

Stockholm Svédország 163%