Jóska, várhattál volna

Felejthetetlenül kedves, meleg szívű, tehetséges zenész barátunknak, a belvárosi római katolikus templom egykori kántorának viccből mondogattuk, hogy legközelebb, amikor nadrágot készíttet, ne lavórban állva vetessen méretet a szabóval. Valamennyi nadrágja ugyanis (ki tudja miért?) elég rövidre sikerült, alig bokájáig, olykor addig sem ért. Szóval, akkoriban nem tartozott a legelegánsabban öltözködő aradi férfiak közé! 

Nézem a tévében az egyik divatbemutatót. A manöken urakon a nadrágok bokáig, sőt azon felül érnek, jócskán látni engedik a zoknikat. Mint Jóska nadrágjai annak idején. Az új módi szerint, most ő lenne a város egyik legelegánsabb férfija.

Nem csak ezért mondom: Jóska, nagyon hamar itt hagytál bennünket! Várhattál volna a búcsúval vagy két évtizedet.