Román politikusok

Azt hiszem, Románián kívül nincs a világon még egy olyan ország, amelynek legmagasabb tisztségviselői ne kommunikálnának egymással. Mifelénk még protokollárisan sem! 

Csak a Dâmboviţa partján lehetséges, hogy egy ünnepi megemlékező ülésen (az ország tízéves NATO-tagsága) a miniszterelnök minden jelenlévő kül- és belföldit köszöntsön, kivéve a megválasztott államelnököt. Válaszként: az államelnök mindenkivel lekezelt, kivéve a kormányfőt és a szenátus elnökét.

Leszűkítve az esetet a mindennapokra: mintha egy családban a férj és feleség még akkor sem beszélne egymással, amikor a közös gyermekük sorsáról lenne szó. Romániában Băsescu és Ponta még az állam legégetőbb gondjait sem beszélik meg. Helyette sajtótájékoztatón üzengetnek egymásnak vagy elbeszélnek egymás mellett. A kormányfő a lakossági földgáz és üzemanyag ára április elsejei emelésének szükségét magyarázza az országnak. Az államelnök viszont a Nemzetközi Valutaalap beavatkozását az ország szuverenitása megsértéseként értelmezi. Ez csak a legutóbbi a sok ellentét közül.

Hogy meddig tart a helyzet, nem tudjuk. Decemberig, amikor új államelnököt választunk? Avagy a naponta gyengülő Ponta-kormány már korábban megbukik? Bármeddig, de mindannyian tudjuk, hogy ez a kutya–macska viszony nem az ország érdekeit szolgálja.