Temető

Egy Arad megyei község történelmi emlékeit fényképezem. A települést alapító svábságból már írmagnak sem maradt egy. Nincs kitől információt kérni a régi közösségről. A hatalmas kéttornyú templomot és a mellette levő paplakot új hívek használják. Nem szólhatok egy szót sem, rendben tartják, megbecsülik, nem ázik be, nem omladozik, mint másutt nagyon sok helyen.

A felekezeti temető legelején néhány új síremlék, új nevekkel. A sírkert viszont elhanyagolt, van olyan rész, ahova már bozótvágóval lehetne csak utat törni. Régen temettek ide római katolikus halottat. Tudom, a sírok rendben tartása nem kis anyagi ráfordítást igényelne. De a mai tulajdonosoknak legalább a főutakat járhatóvá kellene tenniük azok számára, akik olykor, egyre ritkábban és kevesebben még hazalátogatnak a messziből elmondani egy Miatyánkot a templomban, letenni egy szál virágot szüleik, nagyszüleik itt maradt sírjára.

Nem tudom, kinek kellene elmondani: illene rendbe tartani a temetőt. Hálából azok iránt, akiktől a sok milliót érő hagyaték rájuk maradt.