Visszaforgatni a hozadékot

Dr. Túsz Ferencet, az Aradi Vállalkozói Központ elnökét az elmúlt évi vállalkozás-serkentő munka, illetve az idei tervek felől faggatjuk.

– Elnök úr, milyennek ítéli a mögöttünk lévő évet?

– Sommázva, sikeresnek. Ezt több ténnyel is alátámaszthatom: mivel a hagyományos magyar bál szervezői felmondták, a Vállalkozói Központ vezetősége kötelességének érezte felvállalni e fontos közművelődési esemény megszervezését. Tavaly első ízben szerveztük meg a magyar bált, amelyiken nem túl sokan jelentek meg, de remekül szórakoztunk. Úgy érzem, az Arad megyei magyarságban sikerült felkeltenünk e hagyományos rendezvény iránti érdeklődést. Ugyancsak sikernek könyvelem el, hogy hosszas, igen bonyolult procedúra eredményeként sikerült a székhelyén hivatalosan bejegyeztetnünk a Vállalkozói Központot, amelyik a továbbiakban részt vehet az adódó pályázatokon. Ugyancsak az elmúlt évben hoztuk létre az adatbázisunkat, amelyiket a tagjaink szolgálatába próbálunk állítani, a világháló közvetítésével rendszeresen tájékoztatjuk őket a számukra érdekes és fontos kiállítási, illetve üzleti lehetőségekről. Hozzá kell tennem, a tagjainknak a többsége egyelőre nem szokott hozzá e szolgáltatáshoz, noha ennek a jóvoltából 2-3 alkalommal ingyen is részt vehettek volna bizonyos kiállításokon. Tavalyelőtt első alkalommal szerveztük meg az óévbúcsúztatót, ami tulajdonképpen egy megbeszélés volt, ahol több mint 20 tag találkozott, további 4 vállalkozó igényelt tagságot. Ismerkedtek, megvitatták a gondjaikat. Érdekes módon kiderült, hogy számos szolgáltatást egymás között is hatékonyan tudnak folytatni, tehát az összejövetelnek a mögöttünk lévő évben kimutatható gazdasági hozadéka is keletkezett. Én is elmondtam a dániai tapasztalataimat, amelyek abból táplálkoztak, hogy a az országhatáron hatalmas hirdetőtáblán olvasható: „Minden dán, dán terméket vásároljon!” Vagyis a belső piac védelmének markáns jelensége tapasztalható. Amit valamilyen formában itthon is alkalmaznunk kell, ha a vállalkozóink meg akarnak élni az egyre zsúfoltabb piacon. Mert ha a szolgáltatásokat a vállalkozók egymás között bonyolítják, biztosak lehetnek annak a megfelelő minőségében, a méltányos díjszabásában, ugyanakkor, mindkét fél jól jár. Tulajdonképpen ezt is szolgálta a most, december 30-án másodízben megszervezett óévbúcsúztató, ahol a magjelent 15 vállalkozó értékes, használható ötleteket cserélt egymással, konstruktív vita is kialakult közöttük. Ugyanakkor részletesen megbeszéltük a február 6-án, a Central Szálló éttermében sorra kerülő 40. magyar bál szervezési kérdéseit. Már szerződtettük Máriót, valamint a Poli Dy zenekart. Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb vállalkozó eljön, de minden érdeklődőt szeretettel várunk.

– Hány tagja van a Vállalkozói Központnak?

– Pillanatnyilag 40, de van köztük 4-5, amelyikre nem igazán lehet számítani, mert a vállalkozása vegetál vagy csődbe ment.

– Fizetik-e a tagsági díjat?

– A legtöbb fizeti, csakhogy, mint említettem jó néhányuknak visszaesett a gazdasági tevékenysége. Vagyis, vegetálnak, örülnek, ha élnek, ezért tőlük nem erőltetjük a tagsági befizetését. Az így keletkezett bevétel-kiesést a Központ más, hasznot hozó gazdasági tevékenységgel pótolja.

– Mit terveznek a folyó évre?

– Első olvasatban kidolgoztuk a fejlesztési stratégia tervezetét, amelyiknek a minden gazdasági területre történő kiterjesztése, a legjobb ötletek, elképzelések begyűjtése érdekében kérdőíveket készítettünk, amelyeket hazaküldtünk a vállalkozóinknak, akiktől várjuk a visszajelzéseket. Mivel a Központ a működéséhez szükséges pénzt a vállalkozóktól kapja, szeretnénk létrehozni egy biztonsági alapot, amelyikből időlegesen támogathatjuk majd a bajba jutott vállalkozókat. Ami a legfontosabb, a vállalkozók bizalmából a Központ által létrehozott anyagi alapokat, az adatbázist, a tudás-halmazt, vagyis a hozadékot vissza szeretnénk forgatni a vállalkozók, illetve a civil társadalomnak a támogatására.