„Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül...” /Márk ev. 16, 16/

A Teremtő Isten lényét, a világmindenség alkotójának személyét véges emberi értelmünkkel fel nem tudjuk fogni, ezért létezését, hatalmát, örökkévaló voltát le nem tudjuk írni. Az ember megpróbálja a bennünket körülvevő világot megismerni, és földi életében hasznosítani. A tudományos kutatás, az emberi megismerés viszont csak a látható, érzékeinkkel tapasztalható létezőre szorítkozik. Einstein azt mondja, hogy a „tudományból az első korty az ateizmus, de a pohár alján ott van Isten.” Világunkban egyértelműen bizonyított, hogy mind a látható, mind a láthatatlan egy időben van jelen. Legegyszerűbb bizonyítéka ennek a létező, de ugyanakkor emberi szem előtt láthatatlan elektromosság jelenléte. Nos, a bennünket körülvevő fizikai anyagokról is azt mondhatjuk, hogy „történik”, azaz a fizikai szemmel láthatatlan atomok, energia csomócskák sokasága molekulákat hoz létre, amelyek az anyagok „építőkövei”.  A Teremtő Isten szaváról viszont azt mondhatjuk, hogy „koncentrált energia”, hiszen a szavára beindult az anyagok összerendeződése és fizikai szemünkkel is láthatóvá válása. Számos olyan dolgot tudunk felsorolni, amelyek egyértelműen szellemi termékek, de nem lehet őket anyagi formában megjeleníteni: gondolataink, érzésvilágunk, szeretet, gyűlölet stb. Kikerülhetetlenül lényeges dolog viszont annak tudatában lenni, hogy mindezek a szellemi termékek, belső késztetésre az emberek életében „gyakorlati gyümölcsöket” teremhetnek. Napjaink tragédiája, az orosz–ukrán konfliktus ékesszólóan bizonyítja: a gyűlölet két testvérnép közötti gyilkos háborút is létrehozhat!

Kedves nemzettársaim! A Szentháromság Örök Isten, az emberi értelmet meghaladó, elképzelhetetlen szeretet közösségben él. E kiáradó szeretetben született meg a közös döntés arra nézve, hogy „teremtsünk embert”, azaz legyen egy újabb szabad döntéssel rendelkező lény, aki megkapja a képességet, hogy elfogadja, illetve továbbadja azt a csodálatos érzést, amit szeretetnek nevezünk. Sátán, aki lázadásával elveszítette végképp az örök mennyei létezés lehetőségét, mindent elkövet arra nézve, hogy magával rántsa az embert is az örök kárhozatba. Tudja, hogy minden bűn az Örökkévaló Isten személye elleni „bántás”, amelynek büntetése egyértelműen az örök élet elvesztése, az örök kárhozat! „Olcsóbban megúszni” nem lehet! Nos, a tökéletes Isten szeretete nem „fogyó érték”. Miután minden, „férfi akaratából” e földre született ember hozza magával akaratlanul is az eredendő bűnt, Isten vállalta magára a bűn árának lefizetését, az emberi agy által felbecsülhetetlen értékű hatalmas áldozattal. A halhatatlan Isten Fiú, Jézus Krisztus vállalta magára a bűn zsoldját, az életvesztést a mi megmentésünkért, hogy mi visszanyerjük az örök élet lehetőségét. Ami viszont Isten csodálatos lényét igazolja, itt is megadta az ember számára a választás, a szabad döntés lehetőségét. A szeretet áldozatra képes, de nem kényszerít! Az igében maga Jézus Krisztus egyértelműen fogalmaz: „Mert úgy szerette Isten a világot – tehát az embert –, hogy egyszülött Fiát adta...! (János ev. 3, 16). Az üzenet világos: Jézus Krisztus nem a bukott angyalokért, a démonokért adta életét! A Sátán által elcsábított emberért vállalt halálának olyan hatalmas értéke van, hogy általa visszanyerhetjük az örök életet! Ezért szól maga Jézus Krisztus nyomatékosan arról: „Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön Általa! Nincs szükség tisztítótűzre, mintha isteni ereje csökkent volna! Ez mind sátáni csalás, megtévesztés, hogy az őt legyőző Jézus Krisztus áldozatának értékét csökkentse! A halál, az átlépés a túlsó partra, az élet természetes része, ezért fontos rendbe tenni dolgainkat: hittel elfogadni azt, hogy Jézus az én bűneimért is vállalta a keresztáldozatot és elkérem Istentől e nagy áldozatra való tekintettel a kegyelmet!

Drága magyar testvéreim! Életfontosságú tudomásul venni, hogy az örök élet itt e földön kezdődik el! Itt kell hittel elkérni a kegyelmet! József Attila remekül fogalmaz meg néhány fontos igazságot: „Isten nélkül nincsen örök élet, csak örök kárhozat; Isten nélkül nincsen nemzet, csak csürhe; Isten nélkül nincsen szerelem, csak „összefekvés”; Isten nélkül nincs igazi kultúra stb.” A történelmi példák egyértelműen igazolják, hogy a zsidó nép, de akár a mi magyar népünk sok-sok gyötrelme mindig az Isten rendelkezéseitől való elfordulásból fakadt. A népet befolyásoló „vélemény-vezérek” számtalan esetben vezették rossz irányba a népünket is. Jézus mentő szeretettel mondta el hallgatóinak a gazdagról és Lázárról szóló példázatát, és nem szólt arról, hogy a túlsó parton lesz még változtatási lehetőség! Mindkét esetben az „és” kötőszót használta. Meghalt Lázár „és” vitették az angyaloktól Ábrahám kebelére. Meghalt a gazdag, „és” felnyitotta szemeit a pokolban. Tudomásul kell vennünk, hogy a földi halál után van „tovább” Jézus ajkán az „és” azt a fontos dolgot igazolta, hogy életünk ott folytatódik, ahol e földön befejeződött: az igaz hívő a boldog nyugalomban, a hitetlen, vagy névleges hívő a pokolban! Jézus szavait elfogadva zengjen a mi drága magyar népünk szívében is az ének: „Mindenről lemondok Érted, Jézusom követlek Téged. Földiek helyébe, hogyha kérem, lelki kincseket osztogatsz Te nékem”!

Bátkai Sándor