Boldoggá avatták Szilárd vértanú püspököt

Szombaton ritkaságszámba menő egyháztörténeti esemény színhelye volt a nagyváradi Római Katolikus Székesegyház, ahol 11 órától tartották dr. Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatásának ünnepségét. 

Tekintve, hogy ehhez hasonló szertartás 818 évvel ezelőtt, 1192. február 2-án volt, amikor III. Ince pápa megbízásából Gregorius de Chrescenzino bíboros a szentek sorába emelte Szent László királyt, a szombati szertartás iránt soha nem tapasztalt érdeklődés nyilvánult meg. A Kárpát-medence egész területéről érkezett rengeteg hívő mellett több mint 100 pap, több mint 40 főpásztor, illetve magas rangú állami és politikai tisztségviselők vettek részt.

Az ünnepélyes bevonulást követően ft. és nm. Böcskei László nagyváradi püspök köszöntötte három nyelven a megjelenteket, kiemelve XVI. Benedek pápa küldöttét, Angelo Amato címzetes érseket, a szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusát, Erdő Péter bíborost, Magyarország prímását, valamint Francesco Havyer Lozano Bukarestben szolgáló nunciust. Ugyancsak köszöntötte a vértanú püspök jelen lévő családtagjait. Ft. és nm. Böcskei László püspök p. Szőke János SDB posztulátor társaságában megkérte Angelo Amato bíborost, hogy a Szentatya megbízásából avassa boldoggá dr. Bogdánffy Szilárdot. Az egykori főpásztor általuk ismertetett élettörténetét néhány mondatban közöljük: 1911. február 21-én, a Torontál megyei (Szerbia) Feketetón született, középiskolai tanulmányait Temesváron végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult teológiát. 1934. június 29-én szentelték pappá Nagyváradon. Teológiai tanárként Szatmárnémetiben szolgált, de hamarosan visszahívták a nagyváradi püspökségre, ahol az akkori gazdasági válságban kiváló eredményeket ért el a szegények, a betegek, az üldözöttek, illetve az ifjúság lelki és testi gondozásában. Amikor Romániában az egyházellenes kommunista harc a tetőre hágott, a Szentszék jónak látta az egyházi hierarchia biztosítása érdekében titokban püspököket szentelni. Bogdánffy Szilárdot az akkori nuncius, Patric O`Hara szentelte püspökké 1949. február 14-én. A kommunisták ellenséget láttak minden olyan egyházi személyiségben, akik nem voltak hajlandó velük kollaborálni, ezért 1949-ben, alig másfél hónappal püspökké szentelése után letartóztatták, embertelen körülmények között kínozták, amiért hű maradt hitéhez, egyházához. Miután számos munkatáborban embertelen körülmények között dolgozott, 1953-ban a kegyetlenségeiről hírhedt nagyenyedi börtönben fizikailag megtörve, magára hagyatva, elnyerte a vértanúk koronáját.

A Szentatya képviseletében Angelo Amato érsek olaszul felolvasta a boldoggá avatásról szóló apostoli levelet, amelyikkel a Szentatya bejegyzi a boldogok névjegyzékébe Isten szolgája Bogdánffy Szilárdot. A pápai levél magyar fordítását p. Szőke János SDB posztulátus tolmácsolta, majd, miközben felcsendült Beethoven Laudate kezdetű műve, leleplezték az immár boldoggá avatott vértanú püspök kinagyított arcképét.

Szentbeszédében a boldoggá avatási szertartás főcelebránsa, nm. Erdő Péter bíboros, Budapest-esztergomi érsek előrebocsátotta: megrendítően nagy ünnepre gyűltünk ma össze, hiszen 57 éve várta a katolikus világ, az egész magyarság, mindazok, akik sejtették, milyen szörnyű megpróbáltatások nehezedtek az egyházra és a hívő emberekre a háború, majd a fanatikus kommunizmus nehéz, sötét évei alatt. Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatása megtöri az évtizedek hallgatásának csendjét, a liturgia szentségével, titokzatos erejével indítja el azok hosszú sorának a nyilvános tiszteletét, akik vértanúként vagy hitvallóként, az életük feláldozása árán is helyt álltak Krisztus és az egyház igazságáért. Magyarországon is csupán egy évvel ezelőtt avathatták boldoggá a kommunizmus által elpusztított első vértanú püspököt. Most Romániában is megcsillant a rég eltemetett igazság. A szeretet újra példaképpé, békítő kiengesztelő, átépítő erőként ragyog fel számunkra. Mert az életben rosszabb a halál, ám még annál is kegyetlenebb lehet a léleknek a halála, amit viszont a zsarnok erők sem tudnak megölni. Isten az egyedüli Úr a lélek sorsa fölött, aki gondoskodik rólunk, számon tartja cselekedeteinket. Ezért felemelő dolog, amiért Isten gyermekei lehetünk, szinte családi közelségben élhetünk vele. Irgalmának megrendítő nagyszerűsége az, ami felemel bennünket, egyént és közösséget. Az életünket, a történelmünket bármilyen helyzetben felemelheti, ez a garanciája a kereszténységnek. Ez a keresztény ember optimizmusának a forrása. A végtelen isteni szeretet kíséri útján a nagyváradi egyházmegye hívő közösségét is, de nekünk, katolikusoknak itt Közép-Kelet-Európában Bogdánffy Szilárd személyisége, vértanúsága is azt tanítja, hogy minden mártíriumnak van előtörténete. Neki is volt, hiszen fiatalként sem lázongott a reá nehezedő sokrétű feladat miatt, ezért a kegyelemben, gazdagodva a környezetében szolgáló nagyszerű személyiségek kisugárzása által, lassan megérik a vértanúságra. Bebizonyította, hogy valóban az a Jó pásztor volt, aki életét is fel tudta áldozni a juhaiért, Istenért – fejezte be szentbeszédét Magyarország prímása, Nm. Erdő Péter Budapest-esztergomi érsek.

Az evangéliumból a fiatalok magyarul, románul és németül olvastak fel. Az ünnepélyes szertartás végén ft. és nm. Böcskei László nagyváradi püspök magyarul, románul és olaszul mondott köszönetet a jelen lévő egyházi méltóságoknak, a paptestvéreknek, a megjelent illusztris személyiségeknek, a híveknek, mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak az ünnepség méltó megszervezéséhez. A világi személyiségek közül Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, Tőkés László EP képviselő, Habsburg Lotharingiai Mihály főherceg mellett az RMDSZ országos elnöksége, de a nagyobb civilszervezetek is képviseltették magukat. A nagyváradi főpásztor az egyházi és világi képviselők tiszteletére ebédet, míg a hívek nagy tömege számára a székesegyház előtt – ahol a kinn rekedt több száz hívő székeken ülve, kivetítőn követhette a templomban zajló eseményeket – agapét adott.

A lélekemelő, emlékezetes boldoggá avatási szertartás az igazság örömünnepe volt nemcsak a szertartáson részt vett több ezer hívő és Nagyvárad, hanem egész magyarságunk számára. Mert kézzelfogható bizonyítékát láthattuk: a hitünk, kultúránk, nemzetiségünk megtartásáért vívott mindennapos küzdelmünket, megpróbáltatásainkat nem csupán a titkosszolgálatok, hanem valahol az égben is figyelemmel kísérik, számon tartják.