„Ezek a szerzetesek európai kultúrát, civilizációt, mezőgazdasági modellt, irodalmat és vallási életet hoztak ebbe a régióba“

A Csanádi egyházmegye, amelynek ezeréves örökségét a modern korban a temesvári, a szeged-csanádi és a nagybecskereki egyházmegyék viszik tovább, 2030-ben ünnepli fennállásának ezredik évfordulóját. A bánsági régió egyik legrégebbi, ma is működő intézményéről beszélünk, amelynek alapítása Szent István király és Szent Gellért, a Csanádi egyházmegye első püspökének nevéhez fűződik. Ez jogos büszkeséggel tölti el a három utód-egyházmegye képviselőit, akik ötéves rendezvény-sorozattal készülnek a millenniumi ünnepségre, amelynek első fontos eseménye a temesvári Szent György-székesegyházban 2025. május 14-én megnyílt Millennium Csanadiense 1030–2030 kiállítás.

A kiállítás ünnepélyes megnyitóján ft. Pál József Csaba temesvári megyéspüspök köszöntötte a Nagybecskereki Egyházmegye főpásztorát, Mirko Stefkovics püspököt, a Szeged-Csanádi egyházmegye képviselőjét, Kondé Lajos püspöki helynök és nagyprépost atyát, ft. Roos Márton nyugdíjas püspököt, a kiállítás fő szervezőjét, a jeles egyházi és világi meghívottakat, akik megtöltötték a gyönyörűen felújított dóm padsorait.

„Jézus Krisztus Csanádi egyházának ezeréves évfordulójára készülünk. Azért fogalmazok így, mert minden Jézustól jön. Ő adott missziós lelkületet a velencei születésű, Gellért nevű szerzetesnek, a későbbi Gellért püspöknek, hogy elinduljon keletre, majd végül ide kerüljön, erre a vidékre, hirdetni az Evangéliumot. (...) Ő lett egyházmegyénk első szentje. Hálásak lehetünk Jézusnak, hogy az egyházmegye kezdetén két szenttel is megáldotta ezt a vidéket: Szent Istvánnal, az egyházmegye alapítójával, és Szent Gellérttel, az egyházmegye első püspökével. Jó, ha tudatosítjuk, hogy a történelmi viszontagságoktól sem mentes közel ezer esztendő alatt Isten volt az, aki újra és újra papokat, szerzeteseket és világiakat hívott, hogy az Ő országát építsék” – mondta a temesvári megyéspüspök, kiemelve, hogy a most megnyíló kiállítás a Csanádi egyházmegye első ötszáz évét tekinti át, a megalapítástól a török uralom kezdetéig. Ez a kiállítás egy ötéves ünnepségsorozat első eseménye, amelyet a három utód egyházmegye, a temesvári, a szeged-csanádi és a nagybecskereki közösen valósít meg a 2025–2030 közötti időszakban.

A kiállítás tematikájáról ft. Roos Márton nyugalmazott püspök, fő szervező beszélt, hangsúlyozva, hogy az ortodox egyházon és a temesvári római katolikus egyházmegye elődjén, a csanádi püspökségen kívül nincs olyan politikai, társadalmi vagy akár kulturális intézmény a régióban, amelyik ezeréves múltra tekint vissza.

„Az előttünk feltáruló kiállítás a múltat követi nyomon, és az 1030-as évbe vezet vissza, amikor az akkori magyar király új püspökséget alapított a Maros alsó szakaszán. Ez az akkor Ecclesia ad Marusium/Egyház a Maroson nevet viselő püspökség, amely csak jóval később, a győztes hős nevét viselve, csanádi püspökségként vonult be a történelembe, az első évtizedekben főként a Maros völgyére terjedt ki, ahol Szeged és Săvârșin/Soborsin között 15-20 kolostor állt a bencés szerzetesek missziójának bázisaként. Egyházmegyénk történetének kezdetén tehát két szent áll: Szent István király, mint alapító és Szent Gellért, mint első püspök. Nem sok olyan egyházmegye van Európában, de talán a világon sem, amely két szenttel büszkélkedhet a kezdetektől fogva! Ezek a szerzetesek európai kultúrát, civilizációt, mezőgazdasági modellt, irodalmat és vallási életet hoztak ezekre a Maros, Tisza és Duna menti vidékekre” – mondta a nyugalmazott püspök. A Millennium Csanadiense kiállítás a Csanádi egyházmegye zaklatott, tragikus eseményektől terhes első ötszáz évének történetét mutatja be, az 1030-as alapítástól egészen a temesvári vár 1552-ben történt elestéig, amelyről Tinódi Lantos Sebestyén históriás éneke számol be.

Ünnepi köszöntőjében Deian Popov, Temes megye alprefektusa így fogalmazott: „A Millennium Csanadiense 1030–2030 című kiállítás hiteles dokumentumokon, értékes tárgyi emlékeken és történelmi emlékeken keresztül lehetővé teszi, hogy rekonstruáljuk e tiszteletre méltó intézmény útját fennállásának első 5 évszázadában – Temesvár és Bánság 1552-es oszmán meghódításáig –, kiemelve, hogy a hit, a hagyomány és a kultúra hogyan járult hozzá régiónk identitásának meghatározásához. Az évszázadok során a Csanádi egyházmegye túlélte a történelem megpróbáltatásait, beleértve az oszmán megszállást, a Habsburg átszervezéseket és a modern közigazgatási átrendeződéseket, segítve a közösségi értékek megőrzését és az emberek közötti kötelékek erősítését. Utódai, a Temesvári egyházmegye, a Szeged-Csanádi egyházmegye és a Nagybecskereki (Zrenjanini) egyházmegye az oktatás, a spiritualitás és a kultúrák közötti párbeszéd pillérei a térségben.”

A huszonhat pannóból és nyolc, eredeti dokumentumokat és másolatokat bemutató vitrinből álló, négynyelvű (magyar, román, német és szerb) magyarázó szöveggel ellátott kiállítás anyagát dr. Claudiu Sergiu Călin, a püspökség levéltárosa mutatta be a jelenlevőknek. Az ünnepélyes megnyitó valamennyi résztvevője megkapta A csanádi püspökség és utód-egyházmegyéinek ezer éve 1030–2030 – Első rész – Az alapítástól a török hódoltságig – 1030–1552 című 60 oldalas színes kiadványt, amelyet szintén négy nyelven, magyarul, románul, németül és szerbül jelentetett meg a Temesvári egyházmegye.

A temesvári dómban megtartott rendezvény ünnepi hangulatát régi zenei intermezzo gazdagította: Claude Gervais Szvit négy fúvósra című háromrészes művét a dr. Walter Kindl ny. karnagy által felkészített egyetemi hallgatók, a temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karának diákjai adták elő.

A millenniumi ünnepségsorozat megnyitó eseményéről ft. Pál József Csaba megyéspüspök nyilatkozott a sajtó munkatársainak: „A történelmi visszaemlékezés fontos, mert minden fának gyökerei vannak, amelyek megtartják, és amelyekből táplálkozik, hogy magasra nőjön, és gyümölcsöt teremjen. Mi is ezzel a lelkülettel akarunk a történelmünkre figyelni. Tanulni akarunk belőle, hogy a mai időkben gyümölcsöt teremjen a hitünk. A most megnyíló kiállítás a Csanádi egyházmegye első ötszáz évét tekinti át, a megalapítástól a török uralom kezdetéig. A történészek csupán az eseményeket jegyzik fel, mi, keresztények azonban arra is figyelünk, amit Isten üzent vagy tett a különböző események által azért, hogy ez a hit mind a mai napig megmaradjon. Hálásak vagyunk mindazoknak, akik az elmúlt századok során élték az evangéliumot, és ebben példát mutatnak nekünk, ma élő keresztényeknek.

Ebben a szellemben szervezzük szeptember 20-án a három egyházmegye, a temesvári, a szeged-csanádi és a nagybecskereki egyházmegyék fiataljainak találkozóját Csanádon, az ősi püspöki székhelyen. Ez is egy olyan esemény, amely hidat épít múlt és jelen között, hiszen a mai fiatalok életét, hitét mutatja be. 

Nagyon szép, hogy itt az egyházmegyében négy nyelven folyik a hitélet, és ezek a nemzetiségek nemcsak békében, hanem szeretetben élnek egymással és egymás iránti tisztelettel. Ezt nemcsak mint régi hagyományt kell tisztelnünk, hanem meg is kell élnünk. Azért tanulmányozzuk a múltat, hogy szebben tudjunk élni a mai világban!” 

A Millennium Csanadiense 1030–2030 vándorkiállítás két hónapig a temesvári Szent György-székesegyházban látogatható, majd először Szegeden, végül pedig Nagybecskereken (Zrenjanin) mutatják be.

Pál József Csaba megyéspüspök megáldja a millenniumi ünnepségsorozat nyitórendezvényének résztvevőit

A Millennium Csanadiense kiállítás megnyitójának díszvendégei 

A zeneművészetis egyetemi hallgatók Claude GervaisSzvit négy fúvósra című szerzeményét adják elő

A Temesvári Pelbárt ferences szerzetes prédikációinak gyűjteményét tartalmazó, több mint 500 éves köteteket bemutató vitrin

(Pataki-fotók)