Folytatni az itthoni missziós szolgálatot

Ft.Csűry Istvánnal, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökével az Aradi Református Egyházmegye új tisztségviselőinek a beiktatása alkalmával készítettük az interjút.

– Ft.püspök úr az igehirdetésében az egyházépítést ecsetelte. Ebben talán egy új szakaszt jelenthet az egyházkerület legfiatalabb esperesének Aradon történt megválasztása?

– Minden választás egy ciklusnak a lezárását jelenti egyházi, illetve magánéletünkben is. Ilyenkor érdemes számba venni, mit építettünk a megelőző időszakban. Az Aradi Egyházmegye 18 gyülekezetének mindenikében történt valami: lelkipásztor cserék, templom-felújítások, lelkészlakás-korszerűsítések. EU követelmény szerint elkezdődött a temetők ravatalozó kápolnáinak az építése. Az objektív építkezésekben is felmérhető az egyházmegye előmenetele, de nagyon fontos a lelki építkezés is. 2010 ugyanis országunkat és Európát is a válságból való kilábalás lehetőségeinek a mérlegelésére késztette. Ennek a vizsgálatánál, ha lemegyünk a gyökerekig, az Ószövetségből rádöbbenünk: egy csomó recept van számunkra, amelyeket csupán gyakorlatba kell ültetnünk. Manapság az igehirdetések tulajdonképpen a régi, megért recepteknek a felismerése, időszerűvé tétele történik, megvizsgálva a gyökér-problémákat. Amelyek közül egyik legfontosabb: az emberek nem bíznak a kezdetekben, mert olyan társadalmat hagytunk el, amelyikben az embernek mindent megparancsoltak, megmutatták a tennivalóit. Sajnos, az egyház sem jutott el oda, hogy az archaikus múltból jövő üzeneteket megfogalmazza, bátran kimondja, mert mindig közbeszólt egy félelem, nehogy rosszul olvassuk ki az isteni közvetítésű üzeneteket. Remélem, az új fejezetben bátrabban léphetünk, a kialakult fiatal lelkészgárda segítségével hatékonyabban folytatódhat az objektív, kézzelfogható, de a lelki építkezés is.

– Amint Ön is mondta, a gyülekezetekben az elődök elvégezték a templomépítés emberpróbáló feladatát. Most már talán a hitbeli építkezés lenne a legfontosabb feladat. A fiatal lelkészek tudják, honnan kezdjék el?

– Igazságtalan lenne azt állítani, hogy hogy most kezdődik el, hiszen a múltban is folyt hitbeli építkezés. Inkább a másképp építkezést hangsúlyoznám.kihagsúlyozni. Az előttünk élt, a mi, illetve az utánunk következő generációknak különböző helyzetekben kellett, kell a hitet megélniük. Az apáink által megélt hit az a hitetlenséggel szembeni erődemonstráció volt. Éppen ezért méltánytalan lenne bírálni elődeink munkáját, hiszen számba kellene venni azt a hatalmas energiát, amit az ellenszegülő erőkkel szemben be kellett vetniük, miközben mi nem hivatkozhatunk az ellenszegülő erőkre. Szerintem a XX. század vége, a XXI. század eleje meglepte a ma emberét, akinek ha nem szegültek ellen, önmagával sem tudott mit kezdeni. Boldog vagyok a fiatal lelkészek láttán, akik nem ismerték a kommunizmus szörnyűségeit, viszont szembesültek az újateizmussal, a militáns, támadás nélküli ateizmussal. Amelyikben viszont még jobban el lehetett lanyhulni, gyengülni. Ha e fiatalok jelentkeznek a szolgálatra, ha egy sokkal ravaszabb, alantasabb támadással szemben megtartották a hitüket, ha akarják vállalni a szolgálatot, méltán mondhatjuk: övék a jövő. Tehát régen nem igaz, hogy középszerű, félművelt emberek közössége vagyunk. Sok olyan hívővel találkoztamtalálkoztak, akik igen alapos bibliai ismeretekkel rendelkeznek. A lelki dolgokat a tiszta formájukban kell megragadnunk, az áltudományos módszer vagy magatartás szerintivel szemben, amelyik teljesen más irányba visz el.

– Az újateizmus a nagyvárosokban a híveknek közel a felét elcsábítja az egyháztól. Az elcsángált nyáj visszaterelésére van-e valamilyen elképzelés?

– Egyházi szolgálatom egyik fontos feladatának tekintem a missziót, ami alatt nem a nagyvilágit, hanem az itthonit értem. Főleg nagyvárosi közösségeinkben kell megtalálnunk azokat a híveket, akik nem vándoroltak el, hanem csak magukra zárták a tömbházlakás ajtaját. Minden eszmei divatnak, így az egyházinak is meg kell adni a kifutási lehetőséget, és azok lassan lecsengenek. Missziónk fő feladata az egyház iránti igénynek a feltámasztása. Ami szociológusok, pszichológusok részéről gyakran megnyilvánul, hiszen hozzánk küldik lelki beteg pácienseik egy részét. Missziónkön segéylszolgálata a lelki tápláléktáplálék nyújtáson, a cél megmutatásán alapul.

– E misszióban nagyobb esélyük van a fiatal lelkészeknek, akiket nem fertőztek meg a múlt rezsim lélekromboló tanai?

– Talán, de nem gondolom, hogy a híveknek a lelkipásztorok viselt dolgaival volt gondjuk. Nekik talán azért van nagyobb esélyük a híveket visszahozni, mert nem abból az ellenálló magatartásból alakítják a saját lelkiségüket. Sok mindent a kommunista rendszerre hárítanak, szerintem azonban az öncenzúra nagyon erős volt. Sokan azt állítják, nem volt szabad bibliaórákat tartani, noha sok lelkipásztort az öncenzúra tartott vissza ettől. A körülményváltozás teszi, hogy a mostani fiatal lelkészeknek sokkal nagyobb lehetőségük van Istent szolgálni. Meglehet azonban, a kivándorlás miatt túl nagy a veszteségünk. Akiket évtizedekkel ezelőtt megmenthettünk volna, azokat már nem tudjuk visszahozni.

– Végig akarja-e látogatni az egyházmegye gyülekezeteit?

– Jól ismerem az Egyházkerület 283 anyaegyházközségét, amelyek közül 12 évi püspökhelyettes tisztségem idején több mint 200-at meglátogattam. Püspökként tovább szeretném folytatni e szolgálatot. Vasárnaponként általában 2 gyülekezetet látogatok meg, egyelőre a meghívásoknak alig tudok eleget tenni, hiszen saját gyülekezetem is van. Hétköznapokon gyakran megtettem, hogy „Mátyás király módra”, váratlanul betoppantam egy-egy problémás gyülekezetbe, ahol sikerült jobbító intézkedéseket hozni.

– Van-e lehetőség olyan kis gyülekezet templomépítő törekvéseit segíteni, mint a németszentpéteri?

– Ha az egyházkerület pénzhez jut, az önmaga fenntartását próbálja megoldani, hiszen olyan örökös intézményi gondjai vannak, mint a kolozsvári teológia, az élesdi árvaház vagy a Jámbor-féle idősek otthonának a fenntartása. Ezzel együtt ismerjük a templomfelújítások és -építések, a lelkészlakás-korszerűsítések gondjait, ezért a mindenkori, de különösképpen a jelenlegi, nemzeti érzületű magyar kormánytól elvárjuk, hogy támogassa misszió-szolgálatunkat. Sion Programunkat, amelyik a templomépítéseket szolgálta, szeretnénk újraéleszteni. A román kormánytól is támogatást kérünk, Borbély László miniszter úr közreműködésével, egyház-közeli intézmények révén eddig is hozzájutottunk EU projektekhez. Csak a hazai kormányhoz templomszépítésre jelenleg legkevesebb 30 projektünk van letéve. Köztük Toldi-nagyfaluban, illetve Temesváron, az Új-ezredév templom építése is szerepel. A nagy volumenű projekteket pénzhiányra hivatkozva általában félre teszik, de mi alkalomadtán újramelegítjük őket. Tehát a németszentpéteriek is számíthatnak az Egyházkerület támogatására.