Helytállni a kijelölt helyen

Szombaton délelőtt zsúfolásig megtelt a Mosóczy-telepi római katolikus templom: nemcsak az ide tartozó hívek, hanem a város más negyedeiből is igen sokan jöttek el a szent Józsefnek, a munkásnak felajánlott templom búcsújára.

A Piusz minorita atya, az arad-belvárosi plébános által Király Árpád marosi főesperes és Velčov Péter vingai esperes asszisztálásával összesen tizenkét aradi, valamint megyebeli paptárs közreműködésével koncelebrált ünnepi szentmisén bár József, az ács, az Úr fiának, Jézusnak a nevelőapja volt az „ünnepelt”, az üzenet mindenképpen az volt, hogy a – mindennapi nehézségek ellenére – mindannyiunknak ott kell helyt állnunk, ahova rendeltettünk.

Piusz atya ünnepi prédikációjában részletesen kitért József isteni küldetésére, amelyet elfogadott, vállalva az azzal járó veszélyeket, kortársai megvetését, és aki mindent megtett, hogy Isten fia normális családi környezetben nőjön fel. József az egyszerű, igaz ember példáját állítja elénk, aki megtalálta feladatát, arra ösztönözve bennünket, hogy mi is végezzük el becsületesen mindazt, ami elé állíttattunk. József megtette a dolgát, aztán „eltűnt” a Szentírásban – ez az emberek sorsa az évezredek során; az, hogy az üdvösség egy szakaszát vigye végbe, kivegye részét az üdvösség történetében. Ha mi is úgy szeretjük Istent, hogy az öröklétbe kívánunk kerülni, kérdezzük meg szent Józsefet, hogyan cselekedjünk. Imádkozzunk hozzá, hogy segítsen ebben – zárult a szentbeszéd, hozzátéve: ma is sokan követik szent József példáját Isten szeretetében, rendelkezéseinek, tervének elfogadásában.

Kalapis Damián atya, mosóczy-telepi plébános magyarul, románul és bolgárul köszönte meg a közreműködő paptársak és a hívek nagyszámú részvételét, a miatyánk is az említett három nyelven hangzott el; a magyarázat: Damián atya végzi Aradon a bolgár katolikusok lelki gondozását, akik közül nagyon sokan a szombati ünnepségre is eljöttek.

A templombúcsú a pápai, a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget, azt követően valamennyi résztvevőt szeretetvendégségen kínálták meg süteménnyel, ásványvízzel, hűsítővel, amely után lelkiekben gazdagodva tértek haza, vagy közülük igen sokan kilátogattak a magyar majálisra.