Idősek vasárnapja Lupényban

„Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked!” (2Móz 20,12)

Cseri Kálmán budapesti lelkipásztor a Mit ér az ember, ha vén? kérdésre így válaszol egyik prédikációjában: „Azt a szolgálatot végezhetik el az idős emberek, amit a parkok. Egy nagyvárosban, ahol kémények százai ontják a füstöt, de amelyben itt-ott vannak vén vagy kevésbé vén fák vagy facsoportok, ezek folyamatosan tisztítják a levegőt, oxigénnel frissítik azt.” Sajnos, a ma generációja nem sokat törődik őseivel, pedig az idősek tisztelete létfontosságú a minden idők társadalma számára: „aki nem néz fel az előző nemzedékekre, nem tanul fényes és rút tetteikből, az lassan-lassan elpusztul, hisz gyökereit szakítja el maga alatt saját kezével.” Az idős és a fiatal generáció közötti elidegenedés feloldását szolgálják az egyes egyházak által szervezett úgynevezett „Öregek vasárnapja” vagy más e témájú rendezvények.

November 7. napsugaras vasárnap délutánján a lupényi református egyházközség gyülekezeti termében a közel hatvan idős és kevésbé idős vendéget Gáll Katalin tiszteletes asszony, a helyi és a Hunyadi Református Egyházmegye Nőszövetségének elnöke köszöntötte Dénes Ferenc „Ami megmarad” című versével. Utána felolvasta Jézus látogatását Mária és Márta házában (Lk 10, 38–42.), kiemelve: idősek és fiatalok egyaránt arra kell figyeljenek, hogy mit akar nekik Jézus mondani.

Deák Tímea és Veres Enikő az öregségről és az idősekről szóló néhány bibliai igerészt és azok rövid magyarázatát olvasta fel. Mátyus Beatrix ízes magyar nyelven mondta el Az öregember és a pokróc című nagyon elgondolkodtató bukovinai népmesét. Végül Sánta Anikó Paul Hilsdale „Esti hálaadás” című imádságos lelkületet sugárzó versével zárta a IX. osztályos diáklányok műsorát.

Az idősek nevében Krausz Jolán 82 éves nyugalmazott pedagógus felolvasta – mert ahhoz, hogy fejből mondja, „már nem működik a számítógép”, ahogy a mindig jó kedélyű óvó néni jellemezte önmagát – dr. Papp Lajos „Az én miatyánkom” című versét.

Külön áldás volt az, hogy a fiatalok együtt énekelték az idős nénikkel és bácsikkal a Nagy vagy te, Isten és a Jézus, te égi szép című gyülekezeti énekeket, majd az ifjúsági csoport tagjai megtanították a korosabbaknak a Magasztaljon téged minden nyelv kezdetű ifjúsági dalt. A legkisebbek is megajándékozták az időseket: Gáll Hunor, Gáll Orsolya és Mátyus Kinga elemi osztályos tanulók versmondásában gyönyörködhettek.

A lupényi Nőszövetség finom szendvicsekkel, ízlésesen díszített tejszínhabos süteménnyel és teával kedveskedett a picik és a nagyok nem kis örömére. A hangulatot fokozta a tombolázás okozta izgalom. Végül a jelenlevők ajándékot is kaptak, melyhez egy „feladat” is társult: a saját kézzel kihúzott igerész kikeresése a Bibliából.

Ezen az együttléten „magunkba szívhattuk” az idősek „oxigénjét”, vidámságát, egyszerűségét. Istennek legyen hála, ez alkalommal a jelenlevő gyerekeknek és fiataloknak sikerült eleget tenni mennyei Atyánk ötödik parancsolatának. Nem ártana örökre szívünkbe vésni a parancsolat mellé fűzött isteni ígéretet is!