Karácsonyi öröm, a vírus ellenére

„Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet” (Máté ev. 2, 10.)

A keresztény világot a karácsony közeledte mindig fokozódó örömmel töltötte el. Az ünnepi készülődés, a családi találkozások, az egymás felé irányuló szeretet kiáradása érezhetően többet nyújtott mindenkinek, mint a megszokott általános ünnepek. Amikor szenteste a fenyőn kigyullad a gyertyák fénye – képletesen szólva – szívünket felviszi a mennybe, a mennyet pedig lehozza hozzánk. Ami viszont sok család életében immár a második karácsonyából „ellophatja” a felhőtlen örömet, az egy-egy szeretett családtag elvesztésének a szomorúsága. Ilyen alkalommal a tehetetlenség érzete keríti hatalmába az embert, hiszen a fejlett orvostudomány sem tud életmentő segítséget nyújtani a szenvedő beteg számára. Az egyik, COVIDból felgyógyult betegnek a rádióban elhangzott nyilatkozata melegséggel töltötte el ünnepváró szívünket: „Úgy érzem további életem Isten ajándéka!”

Kedves nemzettársaim! Véges elménkkel távolról sem tudjuk felfogni azt a mérhetetlen fájdalmat, ami a Teremtő Istent kerítette hatalmába, amikor ki kellett mondania a halálos ítéletet a bűn vírusa által megfertőzött emberre! Ezt követően a kígyó képében megjelent Sátánra kimondta a végleges átkot, hogy a szabadító Messiás, Isten Egyszülött Fia a kígyó fejére tapos! Ő fogja megvívni a harcot e földön az ember megmentéséért. A próféták sora hirdette évszázadokon át az örömhírt, hogy amikor az „isteni időszámítás” jónak látja, eljön a megígért Messiás. Csodálatosan ragyog Ézsaiás üzenete: „Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk. És az uralom az Ő vállán lesz, és hívják nevét: Csodálatosnak, Tanácsosnak, Erős Istennek, Örökkévalóság  Atyjának,  Békesség Fejedelmének!...A Seregek Urának féltő szeretete viszi véghez ezt!” (Ézsaiás 9, 5.) Isten az angyalokat is munkába állította a nagy mű megvalósítása érdekében. Gábriel angyal először az „útkészítő” Keresztelő János érkezéséről szólt, majd egy izraeli szűznek jelentette be az örömhírt: „Üdvözlégy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van”! A bejelentés nagy csodálkozást váltott ki Máriából, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés? Az angyal fontosnak találta ezután, hogy a KEGYELEM szót megismételje: „Ne  félj Mária, mert kegyelmet találtál Istennél!” Miután megkérdezte az angyaltól: „Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?” Elhangzott a megoldásról szóló válasz is: „A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd”! Fontos az Igére figyelve megjegyezni, hogy minden, férfi akaratából e földre született ember hozza magával az Ádámtól örökölt eredendő bűnt. Nos, a tökéletesen tisztáknak nincs szükségük kegyelemre. Ahhoz, hogy Jézus „tökéletesen tiszta keretben” jöjjön e földre, szükség volt arra, hogy Isten kegyelmet gyakoroljon, megtisztítsa Máriát, és a Szentlélek Isten csodatévő ereje hasson reá! Így tisztán, szentként jöhetett e földre Jézus, és lehetett szeplőtelen áldozati BÁRÁNY a mi bűneink eltörlésére. Mária, bár emberi lény, Isten csodálatos kiválasztó kegyelmének ajándékában részesült!

 Drága magyar testvéreim! Karácsony örömüzenete Isten emberi értelemmel felfoghatatlan nagy szeretetét sugározza felénk: „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”!  Ez az igazi „halálos szerelem, Jézus belehalt”, annyira szeretett bennünket! Ö meghalt, hogy mi örökké élhessünk! Immár, lassan közeledik, megváltásunknak – polgári időszámítás szerinti – kétezredik évfordulója. Jézus, megváltói munkájának befejeztével, visszatért mennyei trónjára, de mielőtt ez megtörtént volna, búcsúszavaiban tanítványaira és ezt követően reánk bízta a megváltás örömüzenetének továbbadását!  Főpapi imájában az Atyától kért védelmet számunkra: „Nem azt kérem, vedd ki őket e világból, hanem, hogy őrizd meg őket a gonosztól”! (János ev. 17, 15.) Jézus tudta, hogy a végidőkben nagyon gonosz világ köszönt reánk! Ez már napjaink valósága! „Felkészítőjében, nem rejtette véka alá”, hogy az őszinte, hiteles képviselői folytonosan ellenséges közegben kell majd végezzék a lélekmentés munkáját, de azt is elmondta: jutalmatok nagy lesz a hűséges helytállásért! Kívánom, segítse Isten a mi drága magyar népünket, hogy a megjutalmazás napján ott legyünk az Ő jobb keze felől és hangozzék a mi számunkra is: „Jöjjetek Atyámnak áldottai, örököljétek az országot, amely néktek készíttetett”! Ezzel kívánok áldott, boldog karácsonyt minden kedves olvasónak!

Bátkai Sándor