Kétszeresen imádkoztak a szabadtéri dicsőítés és evangelizáció során

„Akik énekelnek, kétszeresen imádkoznak” – mondta több száz évvel ezelőtt Szent Ágoston, s ez a mondás különösen igaz azokra, akik péntek és szombat délután a Városháza mögött lévő Eminescu parkban gyűltek össze énekelni, vagyis duplán imádkozni.

A mosóczy-telepi gyülekezet által szervezett Szabadtéri dicsőítés és evangelizáció első imáit a gyülekezet tehetséges ifjai és a gyülekezet pásztora, Mpofo Kitata Szilvia zengte egyházi énekek, gitár-, hegedű-, dob- és zongorakíséret mellett. A gyülekezet ifjainak előadása után a tiszteletes asszony igehirdetése következett, szavaival elgondolkoztatva a jelenlévőket a kereszténység jelentőségéről és jelentéséről. Hisz mit is jelent kereszténynek lenni? Hívőnek lenni? Valóban elég, ha csak a nagyobb egyházi ünnepeken vagyunk jelen a templomban? Ha karácsonykor és húsvétkor ott vagyunk, az elég ahhoz, hogy hívőnek mondhassuk magunkat? A jelenlévők egész este ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat.

Az elgondolkoztató kérdéseket követően egy különleges előadást láthatott és hallhatott a közönség: Acacia Mpofo és Jules Duplé afrikai dob előadását. Meglehet, nem mindenki tudja, milyen egy afrikai dobelőadás és mitől is lehet olyan különleges? A gyors ritmusú dobzenének nemcsak a hangszerekben, a szólásvilágban, vagy az ütemek összességéből formálódó dallam igazán megkapó, hanem azok is, akik a hangszereket megszólaltatják. Meglehet minden muzsikus, vagy előadó a zene által örvend vagy búsul, de kevesen tudnak olyan örömmel játszani, hogy minden ütemmel mások szívében is örömöt fakasszanak. E ritka kincset talán a következő fellépők, az Erdődi Dávid Sátora roma dicsőítő csapata is felismerte, mert Jules Duplé az ő dicsőítő előadásuk során is végig játszott.

Az erdődi csapat a több órányi kimerítő utazást követően is remekelt, csodálatos hangulatot teremtett, és a közönség velük együtt énekelt és imádkozott, hisz a csapat vezetője és lelki pásztora szintén elgondolkodtató szavakat és szívből megválaszolandó kérdéseket tett fel az egybegyűltekhez. Szavait román nyelven tolmácsolták-

Kanalas János lelkész végül hálát adott azért, hogy e békés rendezvényen, megannyi lelkes gyülekezeti tag társaságában részt vehetett, majd a késői óra miatt egy utolsó imádsággal és egy utolsó hálaadó énekkel elbocsátotta az egybegyűlteket. A szombat délutáni szabadtéri dicsőítésen hasonló jó hangulatban, több látogatóval dicsőítették Istent, s az előző nap feltett elgondolkodtató kérdések mellé további néhány elgondolkodtató gondolatot fűztek.