Lelkipásztorok találkozója Temesváron

Mint arról lapunkból már értesültek, március 15–18. között Temesváron országos katolikus papi találkozót szerveztek, amelyen a nagyváradi, bukaresti,  gyulafehérvári, iaşi-i és temesvári római katolikus egyházmegyéből, valamint a lugosi, a máramarosi, a kolozsvár-szamosújvári, a nagyváradi és a gyulafehérvár-fogarasi görög katolikus egyházmegyéből mintegy 150 lelkipásztor vett részt. A rendezvényre a szervező Temesvári Püspöki Hivatal meghívta a szeged-csanádi és a nagybecskereki testvéregyházmegye lelkipásztorait is.A papi találkozó megnyitójára a Gerhardinum Római Katolikus Líceum nagytermében március 16-án délelőtt került sor, ahol excellenciás Roos Márton megyés püspök üdvözölte az egybegyűlteket, majd néhány szóban bemutatta egyházmegyénk jelenét, helyzetét. A rendezvény első napján dr. Udvardy György esztergom-budapesti segédpüspök Miből meríthetünk erőt hivatásunk betöltéséhez? és Mire kaptunk meghívást? címmel tartott előadást, amelyben a lelkipásztori hivatás sokrétűségét, továbbá a papi szolgálat erőforrásait taglalta. A Szent György-székesegyházban celebrált szentmisén pedig hangsúlyozta: Jézus arra hív, hogy mi, papok tanítsuk és gyógyítsuk az embereket, álljunk melléjük, hirdessük az Atya irgalmát és szeretetét.A szeged-csanádi és a nagybecskereki testvéregyházmegye életéről és időszerű lelkipásztori kihívásairól március 17-én délelőtt msgr. Kondé Lajos kanonok, szeged-belvárosi plébános, valamint ft. Mellár József nagybecskereki általános helynök, csókai plébános tartott átfogó előadást. A tájékoztatásból kitűnt, hogy az I. világháború után három részre osztott ősi csanádi egyházmegye területén a pasztoráció nagyon változatos képet mutat. A szeged-csanádi egyházmegyében az elvilágiasodás miatti lemorzsolódás, a nagybecskereki egyházmegyében a szórványban élő katolikusok lelki gondozása jelent komoly nehézséget.Ugyancsak a lelkipásztori szolgálathoz kapcsolódtak a műhelymunkák témái is, a résztvevők a papi élet belső erőforrásairól, az ifjúsági és a családpasztorációról, a papi közösségekről, a falusi és a városi plébániák megújulásának módozatairól, valamint karitatív tevékenységekről értekeztek. A rendezvény záró szentmiséjét nm. és ft. Roos Márton megyés püspök celebrálta. – Krisztus példája szerint kell élnünk és őrá kell tekintenünk, aki Názáretben szintén hitetlenséggel, közömbösséggel és elutasítással találkozott. Mégis gyógyította a betegeket, nem szűnt meg jót tenni – fogalmazott szentbeszédében a Főpásztor.A találkozó zárszavaként a részt vevő lelkipásztorok többsége a tapasztalatcsere és a testvéri légkör megteremtésének fontosságát emelte ki; hangot adtak azon óhajuknak is, miszerint ehhez hasonló rendezvények szervezését a Papság Évét követően is folytatni kell.