Maradandó érték e mulandó világban

„Nem veszendő dolgokon váltattatok meg... hanem drága véren..!” (1 Péter 1, 18.)

Mindenki érintett abban, ahogy a koronavírus megváltoztatta a kontrolt életünk felett. Országonként változnak a rendelkezések: időleges szigorításokra, vagy engedményekre kerül sor. Az indulatok csökkentésére a „húzd meg, ereszd meg” elvből kiindulva szólt a napokban az angol felső vezetés biztatása: „Reméljük, hogy rövidesen kiléphetünk a bezártság sötét korszakából”! A döntések hátterében indoklásként mindig az emberi élet védelme szerepel. Gyakran hallunk hatalmas épületekben keletkezett pusztító tüzekről, de kisebb- nagyobb áldozatokkal járó tragikus lakástüzekről is. A helyi tűzoltók természetesen elsősorban az emberi életek megmentésére összpontosítanak. De minden korban voltak ártatlan emberi életeket követelő, gonosz ideológiákra épülő rendszerek is. A kommunizmus áldozatait áttekintve, felszínre kerültek a sötét pusztító erők nevei is. A múlt szomorú emlékeit feltárva rendezett emlékműsort Vörös csillag a kereszt ellen címmel a Terrorháza Múzeum. A keresztényüldözés nem tűnt el, hiszen a Sátán nem tette le a fegyvert! Különösen a „boldog nyugaton”, ahol elég sokan a „Gender-marxista ideológia” új köntösben jelentkező felfogás fogságában élnek. Európának a kommunizmust meg nem tapasztalt fele „régi-új” utakat keres. Németországban például Marx- és Lenin-szobrot avattak... stb. Ami pedig napjaink legújabb döbbenetét hozta, két korábban barátinak mondott ország fegyveres konfliktusa! A háttérben a sátáni befolyás alatt levő világhatalmi erők működése nyilván felismerhető. Szomorú, hogy az anyaországban is van olyan baloldali erő, aki önmagáról jelenti ki, hogy a hatalom megszerzése érdekében még az „ördöggel is összefogna”! Számára a magyar élet nem jelent nagy értéket, hiszen attól sem riadna vissza, hogy katonákat küldjön a háború sújtotta területekre! Döbbenetes mélység!

Kedves nemzettársaim! A múlt, a jelen és a jövő, a Teremtő Isten kezében van. A hívő ember egyértelműen tudatában van annak, hogy a megtörtént múltat nem lehet eltörölni. Ez a kommunista szlogen, sok naiv embert tévesztett meg. Minden, ami e földön történik a nagy mennyei történelemkönyvekben kitörölhetetlenül meg van örökítve. Ez lesz ugyanis a nagy számonkérés alkalmával a letagadhatatlan bizonyíték. A Sátán „altató” politikájára az emberek jelentős része továbbra is fogékony, akár „vírus, akár fegyveres háború” dúljon a világ bármely részén. Ma is uralkodó nézet: élj a mának! Bízzál Istenben, de a puskaport tartsd szárazon! Légy a magad ura, te döntöd el életed, jövőd milyen mederben folyjon. Így nem meglepő, hogy a bibliai-krisztusi tanítás az emberek életében egyre jobban háttérbe szorul. A szeretetből életét áldozó Jézus a hitbeli elhidegülést nem viseli el. Továbbra is kopog, de most „belülről”, mert távozni akar. Sok emberben a vallás csak a kultúra szintjén létezik. Kereszténységünk akkor él, ha számunkra életforma! Egyre mélyebbre csúszó történelmi nemzedékek váltják egymást. Napjaink eseményei Jézusnak előrevetített prófétai szavait igazolják: „nép népre támad”. Valós és tanulságos képet tár elénk az egykori magabiztos Saulus, aki a Krisztus-hívők egyházát tűzzel-vassal irtotta, és nem vette észre, hogy azon a damaszkuszi úton ját, ahol Jézus egyszer térdre kényszeríti. Ma is vannak magabiztos Pálok, akik bátran kijelentik: én tudom, mit teszek, hogyan helyezkedjek, és nem veszik észre, hogy a bukás damaszkuszi útján járnak!

Drága magyar testvéreim! A hívő ember egy biztos jövő tudatában él. Az Örökkévaló nem halálra, hanem boldog örök életre teremtette az embert. A Sátán viszont arra törekszik, hogy az örök életet rabolja el az embertől. A bűnbe süllyedő ember felett Sátán tulajdon jogot gyakorolhat, hiszen az ember saját döntése alapján került Sátán hatalma alá! Azt persze nem „árulja el”, hogy a csábítására bűnbe sodródó ember osztozik az ő sorsában is, az örök kárhozatban. Kedves testvéreim, a földhözragadt gondolkodású ember a földi értékeket: aranyat, ezüstöt, bankkártyát... stb. értékeli magasan. Minden anyagi érték egy napon itt marad, de az Isten teremtette ember valós szellemi-lelki lénye tovább él! A nagy kérdés: hol folytatódik életem? Nos, az Örökkévaló Isten előtt a teremtés koronája, az emberi élet oly nagy értéket képvisel, szeretete olyan „magas hőfokon lángol”, hogy hajlandó volt megmentésünkért saját Fiát feláldozni a golgotai kereszten! Zengje ezért minden magyar szív: „Jézusért élek egészen, Néki íme átadom minden vágyam, szóm és tettem, éjjelem és nappalom. Érte vagyok mindig készen, ez örökre boldogít”!

Bátkai Sándor