Molnár Kálmán lelkipásztor-esperes emlékei

Hétfői lapszámunkban Fizikailag, de online módon is együtt voltak címmel, a Csiky Gergely Főgimnáziumban szombaton megszervezett 65 éves érettségi találkozóról írtunk. Annak egyik résztvevője, Molnár Kálmán nyugalmazott zilahi református esperes volt, aki augusztus 20-a alkalmából magas rangú állami kitüntetést vehetett át Áder Jánostól, Magyarország köztársasági elnökétől.

– Gratulálok a kitüntetéséhez! Hogyan élte meg az életre szóló élményt jelentő kitüntetést?

– Köszönöm a gratulációt, de inkább idézem, a kitüntetés szövegét: „Magyarország köztársasági elnöke, Molnár Kálmán református lelkész részére, a határon túli magyarság megmaradása érdekében végzett több évtizedes lelkészi szolgálata elismeréseként, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozom.

Kelt Budapesten, 2021. július 30-án.

Aláírja: Áder János köztársasági elnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes”

A jelzett kitüntetést a Karmelita kolostorban augusztus 19-én, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át mindazoknak, akik velem együtt ott voltak.

– Mit érez az ember, ha egy ilyen magas rangú kitüntetést kap?

– Először is, nagyon meglepett, mert amikor a lelkipásztori szolgálatomat teljesítettem, soha nem gondoltam, hogy ezzel valami kitüntetést is kiérdemelnék. Mindig hivatástudatból szolgáltam, de annyit hozzátennék: lelkipásztori, illetve két ciklusbeli esperesi szolgálatom idején jobban sodrásba kerültem, mint egy átlagos lelkipásztor engedi magát sodortatni. Ez annak is köszönhető, hogy 1989 decemberében Temesvárról Szilágymenyőbe hurcolták Tőkés Lászlót. Menyő 11 kilométerre van Szilágycsehtől, ahol én szolgáltam. Én már a diktatúra összeomlása előtt is meg akartam Tőkés Lászlót látogatni, csakhogy annyira őrizték, hogy nem mehettem oda. Mindezekről be is számoltam a Tővisháti emlékezések című könyvemben, amiből nem részleteznék. Tehát kitartottam ezen a vonalon.

– Mikortól szolgált Szilágycsehen?

– Éppen a fordulat előtt neveztek ki, de úgy döntöttünk, csak 1989 karácsonyán költözünk oda. A rendszerváltást mindig sorsfordulónak neveztem.

– Szilágycsehen a fordulat után megváltozott-e az életük?

– Sajnos, a helyzet nem úgy alakult, ahogyan a fordulatkor reméltük. Az euforikus hangulat lassan alább hagyott, ami a „fekete márciusig” vezetett. A többit már nem akarom említeni, hiszen azok keserű szájízt hagytak bennünk.

– Meddig szolgált Szilágycsehen?

– Én tulajdonképpen az 1960-as évek elején ott segédlelkész és esperes-titkárként szolgáltam. Onnan elkerültem Sülelmedre, onnan Szamosardóba, ahol 15 évet szolgáltam. Tehát engem tiszteletbeli szilágyságinak kellene számítani, lélekben azonban mindig ágyai maradtam. Soha nem felejtem el a szülőfalumat, Ágyát, ahol Olosz Lajos, Szabó Magda, Csép Sándor barátom is születetett, aki már az örökkévalóságba távozott, de Hevesi Mónár József költő, valamint Vida Ferenc is ágyai születésű.

– Ezek szerint, Ágya sok értékes embert adott a magyar kultúrának, de hallott-e Tiba Attiláról, aki szintén ágyai fiatalemberként a Debreceni Tudományegyetemen doktori címmel oktat? Jelenleg a nagydoktori cím megszerzésén dolgozik és célja, a Magyar Tudományos Akadémia tagságának a megszerzése.

– Nem tudtam róla, de ismeretlenül is gratulálok neki!

– Ezúttal a 65 éves érettségi találkozó okán jár Aradon. Hogyan emlékszik vissza az itt eltöltött diákéveire?

– Három párhuzamos osztályban érettségiztünk 1956-ban, amikor magam irodalom szakra készültem, de végül a teológián kötöttem ki.

Pályamódosítás

– Miért változtatott az eredeti tervén?

– Egyszerűen azért, mert az akkori kemény kvótás világban annyi adót hajtottak be a szüleimen, hogy alig tudtunk megélni a maradékból. Az volt a „padlásseprés” időszaka, ezért a szüleim nem tudták volna fedezni a tanulmányaimat. Édesapámék baráti viszonyban voltak Csép Gergely akkori ágyai lelkipásztorral, akinek elmondták a nehézségeiket. A lelkipásztor megkeresett, négyszemközt elbeszélgettünk, melynek során kifejtette: Te azt mondod, hogy a népedet akarod szolgálni? Hidd el, ilyen irányba a lelkipásztori szolgálattal tehetsz a legtöbbet. Hallgattam a tanácsára, elmentem és a teológiára felvételiztem, ahova magyar ó-irodalomból, de új irodalomból is tettem le írásbeli és szóbeli vizsgát. Ott 4,96-os átlag osztályzatot értem el a lehető 5-ös osztályzatból, amivel a 130 felvételiző közül az első helyen jutottam be. Nagy András tanár úr, az ószövetség professzora megkérdezte, hol születtem? Amikor elmondtam, hogy Ágyán, azt felelte: Fiam, én is falusi gyerekként kerültem ide, és helyt álltam. Remélem, veled sem lesznek gondok. Tehát így kerültem a teológiára, illetve a lelkipásztori pályára.

– Hogyan élték meg az 1956-os anyaországi események itthoni következményeit?

– Esténként a hálóteremben hallgattuk az anyaországi eseményeket, amelyeknek a következményei hozzánk is begyűrűztek. A felsőbb évfolyamos kollégáink közül sokakat letartóztattak. Egyik idősebb kollégám, Fülöp Kálmán néhány évi börtönbüntetést is elszenvedett. Ő mondta később: Kálmán, szerencséd volt, hogy te újonc voltál a teológián, és nem ismertünk, ellenkező esetben bizonyára sorstársak lettünk volna. A fordulat után gyakran találkoztunk, a vártemplom lelkésze volt.

– Hogyan vészelték át a koronavírus-járványt?

– Folyamatosan nézzük az anyaországi tévét, ahol a védőoltások felvételére ösztönöznek. Éppen ezért, itthon az elsők között igényeltük előbb az elsőt, majd a második védőoltást is. Az ágyai öcsém, Ferenc sajnos elkapta, és mivel más betegségei is voltak, az áldozatává vált. Ugyanakkor az is meglehet, nem éppen a vírusba halt bele, mert volt egy nyílt műtétje, és nem lehetett pontosan tudni, mi történt. Éppen abban a feszültséggel terhes időszakban történt, amikor a Krónikában olvastam, milyen kegyetlenül bántak azokkal, akik abban az időszakban kórházba kerültek. A temetésén Módi József tiszteletes úr is hangsúlyozta az egyik zsoltárból vett igét: „Te fogod a jobb kezemet, tanácsoddal igazgatsz engem”. Sajnos, nem teljesíthettük a zsoltár üzenetét, mert a járvány miatt senki nem foghatta meg a kezét. Azt bizonyára az Úristen fogta…

– Hogyan emlékszik vissza a 65 évvel ezelőtti osztályára, illetve az oktatási körülményekre?

– Örvendek, amiért az aradi volt osztálytársak elhatározták a 65 éves találkozónak a megszervezését, amely alkalomra Hallayné Kókai Ilonka osztálytársunk elkészítette a Véndiákok gondolatai és emlékei című kötetét, ami az Aradi Magyar Vegyes Líceum 1956-ban végzett diákjainak az érettségi találkozójára készült.

– További vírusmentes, jó egészséget kívánok és köszönöm a beszélgetést!

– Én köszönöm a lehetőséget, ami arra késztetett, hogy felidézzem, újraértékeljem az eddigi életemet és szolgálatomat!

A Nyugati Jelen 2021. október 1-jei számában Molnár Kálmán lelkipásztor-esperes emlékei címmel megjelent interjúhoz a következő pontosításokat fűzzük: Molnár Kálmán 1989 februárjától szolgált Szilágycsehen. Szabó Magda apai ágon az ágyai Szabók leszármazottja. Csép Sándor, noha Ágyán gyerekeskedett és mindig ágyainak vallotta magát, Aradon született. 1956-ban a teológián a rádiós szobában hallgatták a híreket a magyarországi eseményekről. Fülöp Dénes koncepciós per áldozataként börtönbe került, utána a vártemplom lelkészeként szolgált.