Ne félj, örülj!

„És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél. És íme fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét Jézusnak. Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hívattatik, és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő Atyjának, királyi székét. És uralkodik a Jákób házán mindörökké, és az ő királyságának vége nem lészen! ”

Lk. 1, 30–33

Kedves Testvéreim! Istennek adjunk hálát, hogy kegyelméből ebben az évben is megérhettük az advent, a várakozás idejét. Bár örök várakozásban élünk, ez a Karácsony előtti négy hét mégis kiemelkedő, akárcsak a Húsvét előtti böjti hetek. Ilyenkor az embert áthatja egy különleges érzés, valami szent izgalom, szent félelem. Talán egyetlen ünnepre sem készül úgy az ember, mint Karácsonyra, Jézus születésének napjára. Nem akárki született-születik nékünk. Mert Ő most is születik: a szívekbe, a szívedbe, a családodba, a gyülekezetedbe, a környezetedbe, ha hiszed, ha akarod és befogadod Őt. Ne félj! Még a nehéz helyzetekbe se félj! Isten szeret téged. Úgy, mint soha senki. Ezt a jászolbölcsőn túl legjobban hirdeti a kereszt. Hiszed? Hidd el, hogy Isten rád tekintett, könyörült rajtad, megbocsátotta bűneidet, kegyelmébe fogadott fia, Jézus Krisztus által. Te ugyan semmit nem tettél magadért, Isten viszont mindent elvégzett helyetted. Őrülj és légy hálás, hiszen Jézus, a Szentlélek érintése által megfogant és ott él a szívedben. Ő a te Szabadítód, Megváltód, Üdvözítőd. Boldogan nevezd Jézusodnak, Szabadítódnak, mert Ő fizette meg szabadításod árát, megvásárolt a bűn és Sátán hatalma alól, drága vére által. Háládatlanok lennénk, ha most nem Őt várnánk, ha Karácsonykor nem Őt fogadnánk, és nem Ő lenne életünk, karácsonyi ünneplésünk középpontjában, ha nem Ő lenne a fénypont, ama fényes hajnali Csillag. Ő legyen hát az első, a legnagyobb számodra. Legyen életed Ura és Királya örökké, és soha ne akarj a magad ura lenni! Szállj le saját magad trónjáról és add át szívedet Neki. Mondd, amit Keresztelő János mondott: Én alább szállok, hogy Ő felmagasztaltasson, naggyá, Királya legyen az életemben. Isten családjában ez a szabály. Király lesz – hangzik az örömhír –, és uralkodik örökké. Munkálkodik bennünk. Élete láthatóvá lesz életünkben, megbocsátó, szerető arca kirajzolódik arcunkon. Látni fogják ezt az emberek és Isten fiainak neveznek, hívő embernek, igaz keresztyénnek és dicsőíteni fogják értünk az Atyát. De mivel az Ördög nem alszik, és mivel az ember gyarló és esendő, vigyáznunk kell, hogy ne vonjuk ki magunkat uralma alól és így ki ne essünk e kegyelemből. Éljen és uralkodjon életünkben örökké.

Testvéreim! Még egy fontos üzenete van ennek az igének. Mária nem magának, hanem az emberiségnek, azaz nekünk szülte Jézust, a világ Szabadítójául. „Szülsz fiat és nevezd az Ő nevét Jézusnak, mert Ő szabadítja meg az Ő népét annak minden bűneiből.” (Mt. 1,21) Ő csak eszköz volt Isten kezében, aki által Jézus eljött hozzánk és közénk. Mit üzen ezzel nekünk az ige? Ha Jézus beleszületett életünkbe, ha bennünk él, Őt kell közvetítenünk a világ felé, Őt kell át adnunk az embereknek, az Ő szeretetét, békéjét, örömét. Az Ő lelkületével kell szolgálnunk, ahogy a pásztorok és a keleti bölcsek is szolgáltak. Hazatérve a jászolbölcsőtől mindenkinek örömmel hirdették azt, amit láttak és Jézus felől hallottak. Áldássá kell lennünk, a családban, a gyülekezetben és a társadalomban. Megváltónk tiszta és szent élete jó illatát terjesszük mindenfelé a világban. Legyünk sóvá, világossággá és hegyen épített várossá. Éljünk Istenünk dicsőségére és felebarátaink javára. Ezekkel a gondolatokkal kívánok nektek, drága testvéreimnek áldott örömteli és lelkiekben gazdag karácsonyi ünnepeket. ÁMEN.

Testvéri szeretettel Józsa Ferencz lelkipásztor

Arad, 2012 karácsonyán