Ne halogasd a döntést!

„Ma, ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket!”

(Zsidók 3, 7–8.)

A halogatás mindennapjaink része és az életünk bármely területén megtalálható. Félelem a kudarctól, a nehéz döntések meghozatalától, menekülés a gondoktól, vagy egyszerűen közömbösség, nemtörődömség. A halogatás pszichológiájához hozzátartozik az „ej, ráérünk arra még!” kijelentés. Mikorra viszont észreveszi az ember a cselekvés feltétlen szükségességét, a halogatás hosszú távú, esetleg visszafordíthatatlan következményekkel járhat. Napjaink történései az egész világon ékesszólóan bizonyítják, hogy az ember felelőtlen magatartása szembe megy Isten rendelkezésével, és ennek következményei vannak. A teremtést követően Isten az embert a csodálatos Éden-kertben helyezte el, két nagyon fontos megbízatással, hogy: „művelje és őrizze” a kertet. (1. Mózes 2, 15.) A művelje azt jelenti, hogy elméje, gondolkodása hasznos feladatok elvégzésével van elfoglalva, nem tétlenkedik. Isten ugyanis nagyon jól tudja, hogy a „tétlen elme a Sátán műhelye”! Az őrzés szó nem fizikai személyektől való félelemre utal, hanem az Isten által meghatározott természeti törvények tiszteletben tartásának fontosságát tartalmazza. Az utolsó időkre vonatkozó előrejelzések között szerepel az is, hogy az ember mértéket nem ismerő magatartása megbontja a természet egyensúlyát és olyan helyzet áll elő, amit ő maga vissza nem tud fordítani! Az ENSZ a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja alkalmából kiadott közleménye szerint az elmúlt 20 évben drámai mértékben megnőtt az olyan szélsőséges időjárási események száma, amelyek világszerte súlyos emberi és gazdasági károkat okoztak. Nos, számos bölcs, előrelátó ember vészjelzése sürgette a természetrombolás megállítását. A „pénzsóvár” nagyvállalkozók a halogatás mellet döntöttek. Az eredményt „saját bőrünkön” érezzük.

Kedves nemzettársaim! Isten mentő kegyelmének tulajdonítható, hogy a bűnbeesés után nem az ember elpusztítása mellett döntött. A bűnbe viszont Isten óvó, intő szava ellenére az ember saját döntése alapján “csúszott” bele, így tehát  következményét életének megnehezülése formájában el kellett fogadnia: „…legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben”! (1. Mózes 3, 17.)

Számtalan eset bizonyítja napjainkban is, hogy a halogatásnak végzetes következményeit kell sokaknak learatni. Döbbenettel értesültem arról, hogy 44 éves, ereje teljében levő ismerősöm a COVID áldozata lett, árván hagyva 9 éves kisleányát. Oltásellenes szólamokat rosszindulatú emberek részéről a hírközlő szervek adásaiban gyakran hallunk. Most, amikor már a vírus negyedik hulláma fenyeget, a szakemberek még arra is felhívják az emberek figyelmét, hogy akiknek az immunrendszerük nem elég erős, bár korábban megkapták az életmentő oltást, egy idő után ún. emlékeztető vakcinát kaphatnak. Nos, a számtalan szomorú eset után észre kell vennünk, hogy a halogatás „íragadós betegség” fontos lenne a jóindulatú figyelmeztetéseket komolyan venni!

  Drága magyar testvéreim! Annak ellenére, hogy a Biblia a zsidó nép kialakulásának és életének számos részét bemutatja, világosan kimondhatjuk, hogy az nem történelemkönyv. Azt viszont meggyőződéssel vallhatjuk, hogy üdvtörténeti könyv, amelyből Jézus Krisztus csodálatos személye sugárzik felénk. Maga Jézus Krisztus mutatta ki az Emmausba igyekvő tanítványoknak, hogy a Szentírás Mózestől kezdve az Ő személyéről szól, arról a megmentő áldozatról, amely értünk történt a golgotai kereszten. Ő a világmindenség teremtésének aktív résztvevője, az Öröktől fogva létező Isten szeretett Fia. Előtte semmi sincs rejtve. Ismeri a pokol borzalmait és ettől akar bennünket megmenteni vállalva még a keresztet is! Napjaink eseményei erősen bizonyítják, hogy közeledik az általa előre jelzett vég! Így tehát az Ige sürgető jóindulattal szól a mi magyar népünk számára is, tegyük félre a halogatást! Erre biztat egy kedves énekünk is: „Menny felé haladva, lelkemre vigyázva, tisztítom fehér ruhám. Várom a nagy Királyt, égi kar hívását, itt hagyom nyomortanyám. Boldog vagyok, újjászült Jézusom, mindenütt elmondom: megváltott Jézusom, szívem már ujjong nagyon”!

Bátkai Sándor