Emlékezetes, a megyében eddig egyedülálló eseménynek adott otthont pénteken a feketegyarmati egyházközség, amely apró, ám annál lelkesebb és összetartóbb gyülekezetében a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megtartotta nyári közgyűlését, nyolc pályakezdő lelkészt szentelve fel az Úr szolgálatára.
A péntek délután zajló lelkészszentelésre a szélrózsa minden irányából érkeztek résztvevők. Az esemény kezdő mozzanata a lelkészek ünnepélyes bevonulása volt, akik helyeiket elfoglalva meghallgatták nt. Tóbiás Tibor György aradi esperes tolmácsolásában az esemény alapigéjét, Péter apostol 1 levele 5. részének 7–11. szakaszát. A gondviselésről, az alázatról és az Isten kegyelméről szóló igehirdetésre és igemagyarázatra az istentisztelet során szolgáló Aradi Református Egyházmegye Kórusa énekben válaszolt.
A zenés szolgálatot követően ft. Dénes István püspökhelyettes vette át a szót, név szerint szólítva a felszentelendő lelkészeket, felsorakoztatta őket az úrasztala előtt. Ft. Bogdán Szabolcs püspök, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke három kérdést tett fel, s a lelkészi esküt a pályakezdő lelkészekkel végigmondva, Isten szolgálatára és híveik lelki gondozására eskette fel őket.
Az új lelkészek Magyarremete (Bihari Egyházmegye), Nagykároly-Kertváros (Nagykárolyi Egyházmegye), Budapest-Erdélyi Gyülekezet, Nagybánya-Újváros (Nagybányai Egyházmegye), Dézsháza (Zilahi Egyházmegye), Ráton (Somlyói Egyházmegye), valamint Ágya és Arad-Gáj református gyülekezetekből jöttek. Az egyházkerület esperesi kara kézrátételes áldással indította el őket hivatásuk gyakorlására. Az eskütételt követően az egybegyűltek közösen imádkoztak, majd az új tiszteletesek: Bajnai Balázs, Bíró Kitti Odett, dr. Fazekasné Kummer Adél, Dózsa Tamás, Kulcsár Brigitta, Lakatos Norbert, Báti András és Orbán Alex átvehették lelkészi oklevelüket.
A frissen felszentelt lelkipásztorok nevében Orbán Alex mondott beszédet:
„Nem a mi érdemünk, hogy lelkipásztorokká lettünk, hanem Isten irgalmas szeretetéből vezetett el bennünket idáig. És hisszük, hogy továbbra is ő vezet bennünket. Ezzel a hittel választottuk évfolyamunk vezérigéjéül az alábbiakat: „Ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket… Vannak közöttünk olyanok, akik eredetileg egészen más útra készültek, de Istennek más tervei voltak. Legyen a mai nap minden gondolatunk, minden emlékünk, minden örömünk és minden jövőbe vetett reménységünk Isten kegyelmének dicsőségére” (2 Mózes 33, 15.) – mondta.
Az ünnepi istentisztelet végén Tóbiás Tibor György esperes megáldotta a jelenlévőket, majd az esemény a magyar himnusz eléneklésével zárult.
Az esemény után ft. Bogdán Szabolcs János püspököt kérdeztük a nap folyamán történtekről:
„Ma Feketegyarmaton mondhatjuk, hogy egy történelmi esemény zajlott. Egyházkerületi közgyűlést tartottunk. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület évente két közgyűlést tart, ez a nyári közgyűlés olyan szempontból egyedi, hogy ilyenkor szoktuk felszentelni a lelkészképesítő vizsgát letett fiatal lelkipásztorainkat. A közgyűlési rész során több órán át foglalkoztunk különböző ügyekkel, de ilyen nagyon ritkán adatik meg egy gyülekezet életében, hogy tulajdonképpen az egész egyházkerület vezetősége, megyei képviselői, közgyűlési tagjai egy helyen legyenek. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy itt lehetünk Feketegyarmaton, és köszönjük a meghívást a gyülekezet és az aradi egyházmegye részéről.
Összesen nyolc tiszteletest, hat férfit és három nőt szenteltünk fel. Ez nagyon örömteli számunkra. Ez egy szép számnak számít. Egy jó, összeforrott kis csapat volt, nem csak a teológiai tanulmányaik rendjén, de ezt tapasztaltuk miközben zajlott maga a lelkészképesítő vizsga, amire a teológia végzése után egy évvel kerül sor. Maga a vizsga sok felkészülést igényel, de ez mindenképp egy olyan vizsga, amely teljesen átvezeti őket a tanulmányok útjáról az aktív, gyakorlati szolgálatra.
Mint utaltam rá, ez egy jó kis csapat. Létszámban is népes csapatnak számít. Tavaly például nyolc személyt szenteltünk fel, de tudjuk azt, hogy ahogy Jézus mondja: az aratnivaló sok, a munkás kevés. Tehát látjuk azt, hogy a Covid- és az utána következő években egy kicsit megcsappant a teológiára jelentkezők száma, de ha az utolsó három évet nézem, akkor egyházkerületünkben népes csapataink vannak, 8-10-en kezdték el az első évfolyamot, reméljük, hogy be is fejezik. 2020-ban 2021-ben érezhető egy visszaesés, de azért végezzük az ifjúsági missziót teljes erőbedobással, imádkozva, hogy Isten termelje ki a fiatal lelkipásztorokat.
Ebből a csapatból ketten eleve Arad megyébe kerültek kihelyezésre a teológia elvégzése után, s ők egészen biztosan maradnak egy ideig, mert a felszentelés után kisebb gyülekezetbe meghívhatók, és alakulhat bárkinek úgy az élete a lelkipásztorok közül, hogy elhívják valahova, és elfogadja a meghívást” – mondta a püspök.
Arról, hogy miként került megrendezésre egy nagyszabású egyházi esemény a feketegyarmati egyházközségben a gyülekezet lelkésze Nemes Emil számolt be:
„Tóbiás Tibor esperes úrnak volt az a gondolata, hogy az aradi szórvány egyházmegyébe is látogasson el az egyház vezetősége ilyen formában, hogy itt rendezzék meg az egyházmegyei közgyűlést, és itt történjen a lelkészszentelés is. Gyűlésen felvetette, hogy melyik gyülekezet tudná befogadni az egyházkerület képviselőit, és a szívem arra indított, hogy igent mondjak erre a felkérésre, de e mögött az áll, hogy gyülekezetünknek egy erős, lelkes közössége van, amely szeret vendégeket fogadni, szeret hasonló eseményeknek otthont adni, és mindenki örömmel fogadta, mikor bejelentettem, hogy itt lenne a közgyűlés és a lelkészszentelés. Az is hozzájárul ehhez a gondolathoz, hogy egy gyönyörű, felújított Árpád-kori templomunk van. Egy ősi magyar település. Úgy gondolom, hogy ez egy méltó hely ahhoz, hogy egy ilyen ünnepségnek otthont adjunk. Ami lendületben tart minket az a hála és a Krisztus egyháza iránti szeretet, és ilyen eseményekre nyitottá tesz minket. Az események szervezésében nagyon sokan, fiatalok, férfiak, nők egyaránt munkálkodtak a háttérben, hogy ma mindenki ünnepelhessen, és jól érezhesse magát” – mondta a tiszteletes.
A felszentelt lelkészek egyikét a lelkésszé válásról és útjának nehézségeiről kérdeztük:
„Tömbösítve úgy fogalmaznám meg, hogy azért a kegyelemért, amit Istentől Jézus Krisztusban kaptam, azt érzem, hogy tartozom neki azzal, hogy őt szolgáljam ilyen formában. Senki sem tökéletes, és mindig van mit tanulni, de am tőlem telhető az adott helyzetben, azt mindig igyekszem megtenni. Voltak nehéz időszakok, mert új volt nagyon sok minden, mer azt, amit a teológián tanultunk a gyakorlatba kellett ültetni, de szerintem ez nemcsak a lelkészi szakmával kapcsolatban van így, hanem minden mással kapcsolatban is. Voltak nehéz időszakok, volt olyan, hogy azt éreztem, több erőre van szükség, akár fizikailag, akár lelkileg, de mindig megkaptam, és hiszem, hogy mindig megkapjuk a szükséges erőt a folytatáshoz, így a feladás fel sem merült bennem” – válaszolta.
Az ünnepi esemény a helyi gyülekezet vendégszeretetének köszönhetően egy kisebb fogadással és jó hangulatú beszélgetéssel ért véget.
Hozzászólások