„Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?” (Ap. Csel. 3, 37.)
A gondolkodás az agy funkciója. Emberi létünk természetes menete: értelmünkben bizonyos gondolatok születnek meg, ezeket cselekedetekké váltjuk. Istenképűségünk nem a korlátlan lehetőségekben valósul meg, hanem abban, hogy a Teremtő szabad akarattal ruházott fel bennünket. Gondolkodásunkat nem kívánta erőszakkal valamely irányba terelni, de az Isten gondviselő kegyelmét tükrözi, hogy felajánlotta az ember számára a jó választásának a lehetőségét. Ebből szükségszerűen következik, hogy van rossz is. Az ember szabadon dönthet a jó és a rossz között. Lévén, hogy mindkettő ott van az ember előtt, Isten örök időkre érvényes tanácsot fogalmazott meg: „A bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta!” Az ember „eszköztára” viszont rendkívül gyenge ahhoz, hogy a bűn hátterében levő gonosz hatalmassággal szemben eredményesen tudjon küzdelmet vívni. Ezért volt szükségszerű, hogy az igazi harcot Sátán ellen Jézus Krisztus vívja meg – „taposson fejére” – a kereszten aratott győzelmével.
Kedves nemzettársaim! Jézus Krisztus főpapi imádságában, mintegy az Atyának szóló jelentésében azt mondja: „Amikor velük voltam én megtartottam őket a Te nevedben...”, de világosan szól imádságában arról is, hogy: „Kijelentettem a Te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál a világból.” (János ev. 17, 6.) Napjainkig érvényes, örök igazság: csak azok számára érvényes Jézus megtartó kegyelme, akik vállalják, hogy kilépnek e világból oly módon, hogy hittel megnyitják Jézus előtt szívüket, életüket. Jézus kortársai közül a kereszt csatája előtt nagyon kisszámú csapat vált elkötelezett Krisztus követővé, de akik hittek Jézus szavának, megkapták az ígéretet: „Nem hagylak benneteket árvákul, elmegyek és elküldöm hozzátok a Pártfogót, a Szentlelket!”.
Nos, tíznapi imádságos várakozás után elérkezett a pünkösd reggel, és az ígéret megvalósult, a tanítványok beteltek a Szentlélek adta erővel, és nyomban kiléptek az ünnepre összegyűlt sokasághoz. Ekkor hangzott el a történelem egyik legnagyobb hatású prédikációja, amikor Péter apostol nyíltan megmondta az őt hallgató sokaságnak, hogy azt a Krisztust, akit néhány héttel korábban keresztre feszítettek, Isten feltámasztotta a halálból, és mindenek urává tette! Az ige úgy fogalmaz, hogy Péter szavai szíven találták a sokaságot, és egy kétségbeesést tükröző kérdés hangzott el: „Mit tegyünk, atyámfiai férfiak?” Péter meg is adta a Szentlélektől érkezett választ, az isteni cselekvés sorrendjét: „Térjetek meg és keresztelkedjetek meg Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.” (Ap. csel. 2, 38.) Jézusi sorrend: hit, megtérés, és keresztség! Nem fordítva! Ő sohasem akart bennünket megtéveszteni, ezért nyomatékosan ki is mondta: „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik”. (Márk ev. 16, 16.) Péter híres pünkösdi prédikációjának csodálatos eredménye volt! Háromezer lélek ismerte fel bűnös voltát, megkeresztelkedtek, csatlakoztak a Krisztus-hívők csoportjához, és megalakult az első gyülekezet. Igen, az egyház, a gyülekezet, szabad önkéntes társulás, ahol a lelkekben megvalósul Krisztus uralma, őszintén, kényszer nélkül. Képletesen szólva, ez tehát a gyülekezet születésnapja.
Drága magyar testvéreim, Péter apostol Isten Szentlelke által ihletett szavaiból szükségszerű kiemelni még egy, minden időre, de napjainkra különösen érvényes gondolatot: „Szabaduljatok meg végre ettől az elfajult nemzedéktől!” (Ap. csel. 2, 40.). A megtérést ezen a világon egyedül csak Isten Szentlelke munkálja. De Ő csak bensőnk tudatos világában él és munkálkodik. Ezért mondja az ige, hogy: „Ti vagytok a Szentlélek temploma”. Tudomásul kell vennünk, hogy a gyülekezet a bűnből kihívottak élő közössége. Figyelem! Vallásos életet lehet élni a Szent Lélek Isten jelenléte nélkül is, de igazi, elkötelezett, cselekvő hívő életet nem! Ezért szükséges felfigyelni Péter szavainak a jelentőségére. Egyre sötétülő, istentelen világ vesz bennünket körül. A hitehagyás érvényes az ún. nyugati jóléti társadalmakra is. Helyzettől függetlenül az internet és egyéb hírközlő eszközök sokasága nagy sebességgel hozza tudomásunkra a Péter említette „elfajult nemzedékek” tetteit! Ilyen hír érkezett a napokban a „boldog Amerikából”, ahol 19 diák és 2 tanár lett barbár lövöldözés áldozata! Emberi létünk szellemi részéért folyik a küzdelem. A nagy kérdés: „mivel táplálkozom”, mert Isten Szent Lelkét meg lehet szomorítani a bűn melletti kitartással. Ennek eredménye az, hogy eltávozik, megszűnik kifejteni üdvös munkáját. Mentsen meg ettől az állapottól Isten minden magyar embert! Tegyük azt, amit egy kedves énekünk sugalmaz: „Jöjj Megváltódhoz, ó jöjj, siess, most van időd rá, még ma kövesd! Ó mily szép lesz fent az életünk, hol már bűntől mentesek leszünk. A Kánaán lesz majd lakhelyünk. Úr Jézus nézd jövök!”
Bátkai Sándor
Hozzászólások