Vidám, vagy szomorú évbúcsúztató?

„Még egy igen-igen kevés idő, és aki eljövendő, eljön...” (Zsidók 10, 17.)

„Adjatok egy fix pontot, s kimozdítom a Földet a helyéből”! A legenda szerint ez a mondat hangzott el Krisztus előtt úgy 200 körül Arkhimédész, a görög tudós ajkáról. Nos, a görög tudós jó irányba mutató gondolata ma is aktuális: van-e most, Krisztus után a XXI. században olyan biztos pont, amely eligazítást adna az egyre süllyedő világnak, vagy ami bennünket még inkább érdekel, magyar népünk jövője számára? Az egyedüli biztos válasz erre a kérdésre: A Biblia! Igen, Isten igéje mutatja be számunkra azt a földön kívüli biztos pontot, amely igazi tájékozódást nyújt az örök cél elérésére. Ilyen csodálatos GPS volt például a keleti bölcsek számára egykor a betlehemi csillag. Számtalan jövőkutató ontja reánk elképzelését, véleményét a jövőt illetően. Ameddig nem vesszük tudomásul, hogy egyedül a Biblia a helyes eligazítás könyve, addig nincs remény, hiszen tudjuk, hogy főszereplője az a Jézus Krisztus, aki egy időre otthagyta halhatatlanságát, mennyei dicsőségét, hogy elszenvedje a bűneink miatt reánk kimondott halálos ítéletet! Ezt lehet közömbösen „félre tolni”, vagy komolyan venni, a számonkérés nem marad el!

Kedves nemzettársaim! Az év vége általában, de különösen a gazdasági vállalkozásokban a mérlegkészítés időszaka. Az emberek, családok mérlegkészítése többnyire materialista eredetű: bevételek, kiadások, megmaradt tartalékok számbavétele. Jézus világossá teszi, hogy lesz egy szellemi irányú elszámoltatás, és ezért figyelmeztetésül szembe állítja a múlandó földi értékeket az örökkévalósággal: „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall”? (Máté 16, 26.) Jézus ebben a kérdésben nemcsak az ember lelkéről, hanem az ember életéről, egész valójáról beszél. Ezzel a mondattal tulajdonképpen azt állítja, hogy a legnagyobb földi nyereség is kevesebb, mint az élet, az örök élet! A mennyei életet, az Istennel való közösséget nem lehet megvenni semmilyen áron, ugyanakkor érdemes kockára tenni érte minden földi értéket is!

Nemrégiben bejárta a hír a világot, hogy egy amerikai játék-kaszinó kigyulladt, és többen amiatt égtek bent, mert éppen jól állt a játszmájuk. Mivel nagy volt a tét, nyerni akartak. Az egyik nézőjüket sikerült kimenteni a tűzből, és ő mondta el, hogy végül meg is nyerték a játékot, de benn égtek a kaszinóban. Félelmetesen igaz kép ez az egész embervilág helyzetéről. Az ember nyerni akar, mindenáron, egyre többet és többet, közben az életet veszíti el. Itt soha nem szabad elfelejtenünk azt, hogy az élet maga Jézus, és általa a Mennyei Atyával való közösség. Egyszer mindannyiunk homokóráján leperegnek az utolsó homokszemek, és átlépünk a túlsó partra. A halál nem jelent totális megsemmisülést. „A por tér vissza a földbe, olyan lesz, mint volt, a lélek pedig visszatér Istenhez, aki adta”. (Préd. 12, 7.) Az idézett ige a valóságról tudósít: továbbra is létezni fogunk!  Ha viszont Jézus nélkül halunk meg, az Istentől való elszakadás iszonyatos sötétjében és kínjában maradunk! Ezt nevezi a Biblia kárhozatnak, pokolnak. Nos, a lényeg itt van: Jézus nélkül is lehet anyagi értékeket szerezni, de mit használ az embernek, ha akár az egész világot megnyeri is, az örök életét pedig elveszíti, és borzalmas fájdalmak között létezik majd örök visszafordíthatatlanságban!

Kedves magyar testvéreim! Egyedüli, üdvösségszerző program lehet számunkra a jövő esztendőre, amit Isten kér tőlünk igéjében: „Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére” (Zsidók 12, 2.) Ő az egyedüli segítőnk, ugyanis a Sátán sem alszik, amíg az Örökkévaló meg nem fosztja Őt mozgásszabadságától, addig felkínálja saját „svédasztalát”! A sodomai mélységbe csúszott kívánságok tárháza mellett erőteljes pszichikai nyomás alatt tartja az emberiséget. A média, a digitális világ révén gazdagon ontja reánk a bűnözők tetteinek sokaságát: terroristák robbantásai, migráns határsértők rémtettei, LMBTQ-propaganda, akik még a gyermekeket is fertőzik… stb. Széles a választék, nem sorolom tovább. Jézus előre jelezte, hogy az utolsó időkben bekövetkezik a tömeges hitehagyás. Ezt a jelzőt nem az ateistákra vonatkoztatta Jézus, hiszen ők úgysem hisznek, hanem a keresztény tömegekre, akik névleg valamely egyház tagjainak vallják magukat, de nem él bennük cselekvően az értünk életét áldozó Jézus Krisztus! Ősi, pogánykori szokásokkal „fűszerezik”egyházi tanításaikat. Így tűntek el a történelem süllyesztőjében a Kárpát-medencébe vándorló korábbi pogány népek. Isten kegyelme, hogy magyar népünk felismerte a keresztényé válás életmentő voltát, de a megmaradás egyedüli feltétele, számunkra is, hogy tegyünk félre minden Sátán diktálta másodlagos személyiséget, akik közbenjárását kérnénk megmaradásunkért! Fohászkodjunk egyedül Jézus Krisztushoz, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön! Kívánok minden magyar ember számára áldott új évet: BÚÉK – keresztény változatban –, a 2022-es esztendőben is Bízzuk Újra Életünket Krisztusra!

Bátkai Sándor