Az élet iskolája

Az Aradi Csiky Gergely Iskolaközpont nyolcadikosai a polgári nevelés órát gyakorlati célokra használják fel. Éspedig a tanárnőjük vezetésével olyan problémákat kerestek a közvetlen környezetükből, amin javítani lehetne, és amihez talán épp az ő meglátásaik, ötleteik a szükségesek. Ez tulajdonképpen már az életre való nevelés, a hivatali ügyintézések előszobája.„A projekt lényege, hogy a diákok aktív tagjai legyenek a társadalomnak, és ez egyfajta mini gyakorlat – mondta Székely Ágnes projektvezető tanárnő, aki korábban az Aradi Aurel Vlaicu Általános Iskolában is végzett hasonlót. – Az a lényeg, hogy a diákok érvekkel és dokumentumokkal próbálják meggyőzni az iskola vezetőségét, hogy az intézményt úgy alakítsák át, hogy a tanulók – és egyúttal a pedagógusok is – jobban érezzék magukat.”A VIII. B pingpongasztalokért és a kézilabdapálya (ahol a fiúk fociznak) bekerítéséért küzd, míg a VIII. A zöldövezetek létesítését tűzte ki célul. Egy hét állt rendelkezésükre kiválasztani azt, amit meg szeretnének valósítani, és a tanárnő rájuk hagyta a döntést, elvégre a tanulók egy része négy, némelyikük nyolc éve koptatja a padokat az épületben; Székely Ágnes csak annyiban befolyásolta a döntésüket, hogy felhívta a figyelmüket: olyasmit válasszanak, aminek az elérésére valós esély van. „Teljes erőbedobással dolgoztak, a munka nagyját elvégezték, most már összegezzük az eredményeket, és a félév végén a vezetőség elé tárjuk – mondta a tanárnő. – A gyerekek dokumentálódtak, fényképekkel egészítették ki, közvélemény-kutatást végeztek, sőt elmentük egy tervezőirodához, amely háromdimenziós tervet készített arról, hogy nézne ki az iskola környéke fásítva, szabadtéri padokkal, felszerelt sportpályával, árajánlatokat kértük a tájrendezésre. Az iskola majd minden diákja támogatta az ötletet, és a megszóltatott tanárok.”Székely Ágnes figyelmeztette a diákjait, hogy nincs garancia a tervek megvalósulására, de ez se szegte a gyerekek kedvét. Ha valamilyen sikerélmény is fűződne a munkájukhoz, felvillanyozná őket, és később nagyobb elhatározással és önbizalommal vetnék magukat az ügyintézésbe – volt a projektvezető meggyőződése. Czank Kitti (VIII. B) szerint a felnőttek komolyan vették őket, inkább a középiskolás diáktársak voltak azok, akik csak legyintettek rájuk, megmosolyogták a törekvéseiket. Lipták Márton szerint kézenfekvő volt, hogy a sportolási lehetőségek bővítését választják, mert többen űznek valamilyen sportot, az asztalitenisz pedig még magától értetődőbb volt, mert osztálytársuk, Bálint Bernadett nemzetközi hírű ifjúsági pingpongozó. Benő Alexandra és Kis Zsuzsanna hozzátették, hogy a VIII. A nem azért tör lándzsát a zöldövezetek létesítése mellett, mert mostanság divatos a parkosítás, hanem mert komolyan is gondolják, hogy a betonudvar helyett jobb és egészségesebb lenne egy kis zöld, kellemesebb lenne az iskola szürke környezet.Az iskola vezetősége partner ebben a projektben, és támogat minden alulról jövő kezdeményezést – szögezte le Juhász Béla igazgató. „Minket is foglalkoztat a dolog, mert az udvar az új szárny építése alatt eléggé tönkrement. Kértük is az önkormányzatot, hogy az idei költségvetésbe foglalja bele az udvar és a sportpálya rendbehozatalát – nyilatkozta. – Szeretnénk a diákok véleményét kikérni a terv elkészítésekor, és elképzelhető, hogy az ő ötleteikből is átvesszük azt, ami megvalósítható. Gondoltunk műfüves, villanyvilágításos pályára, futópályára, zöldövezetre, a hátsó udvart pedig, ahol az elemisták tartózkodnak szünetben, jó lenne gumitéglával borítani.”