Évértékelő az AMISZ háza táján

Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet élére áprilisban választották meg Albert Lászlót. Az eltelt időszak kiértékelése mellett arra kértem az AMISZ elnökét, hogy az idei terveket is ossza meg velünk.– Valóban kilenc hónapja vagyok az AMISZ elnöke, de azelőtt alelnök voltam. Örömmel fogadtam el ezt a tisztséget. Úgy érzem, sok tennivaló van még ifjúsági téren, ezért is bólintottam rá. Vannak megvalósításaink is, szerintem a tavalyi terveket sikerült többé-kevésbé maradéktalanul megvalósítanunk, a hagyományos rendezvényeinkre sor került. Gondolok az ifjúsági majálisra, a „Kaszojálisra”, ahol becslésünk szerint több mint ezren megfordultak azon a hétvégén. Sajnos, nem tudtunk még mindig egy tehetős szponzort találni ehhez a rendezvényhez, egyrészt mert kevés a magyar cég, másrészt, amelyekről tudunk, nem úgy állnak anyagilag…– Ráadásul nem is több ezer részvevőről van szó, tehát a reklámértéke sem túl nagy a fesztiválnak.– Valóban, nem lehet összehasonlítani, mondjuk, a Félszigettel, viszont a fesztiválok sorában ez a szezonnyitó, és Nyugat-, Délnyugat-Erdélyben nincs még egy ilyen rendezvény, amelyiken ilyen sok magyar fiatal fordulna meg. Évről évre többen jönnek, koncertek, sport- és más szabadidős tevékenységek vannak, úgyhogy szerintem kár kihagyni a lehetőséget. A másik nagyobb rendezvényünk az Arad Megyei Magyar Ifjúsági Találkozó, amit tavaly Pécskán rendeztünk meg a helyi M-KIDSZ társszervezésében. Környezetvédelem volt a téma, és egyfajta kiindulópontnak tekinthetjük, mert utána más hasonló jellegű ifjúsági kezdeményezések is voltak. A Gyökerek általános műveltségi vetélkedőt tizenegyedik alkalommal rendeztük meg. Immár regionális jellegű, de sajnos, nagyon kevés volt a jelentkező. Úgy látszik, a kultúra másodlagossá vált, ezért sokat kell tennünk, hogy ösztönözzük a fiatalokat a tanulásra, a folyamatos továbbképzésre, legyen szó nyelvekről, irodalomról vagy történelemről. Szerintem az olvasásnak, zenehallgatásnak a fiatalok napi teendői között kell lennie.– Amikor megválasztottak elnöknek, elmondtad, hogy a terveid között szerepel a tagszervezetek létrehozása, illetve Aradon egy ifjúsági tájékoztató iroda megnyitása. Hogy álltok ezekkel?– Miután felállt az új, öttagú elnökség, valóban kitűztünk terveket, amiket szerintem 95 százalékban megvalósítottunk. A rövid távúakat mind, a hosszú távúakat sajnos nem, és ezek közé tartozik a tagszervezetek létrehozása és az iroda megnyitása. Az irodát kitakarítottuk, kifestettük és bebútoroztuk, tehát a körülmények adottak, csak az úgynevezett humánerőforrás terén kell javítanunk. Vagyis fiatalokat toborozni, akik önkéntesen hajlandók tenni valamit az ifjúsági szervezetben, mert sajnos, fizetni nem tudunk érte.– Hol található ez az iroda, és miről nyújt tájékoztatást, ha majd megnyílik?– Az RMDSZ címén, az Episcopiei utca 32. szám alatt található, de külön bejáratú, az udvarról nyílik az ajtó. Mindennel foglalkozna, ami az ifjúságot érinti: az egyetemi felvételi tájékoztatástól a programokon át a vállalkozói és projektmenedzsmenti tanácsadásig.– Ifjúság alatt különböző korosztályokat érthetünk: középiskolásokat, egyetemistákat vagy a végzett friss diplomásokat. Az AMISZ melyik réteget szólítja meg?– Tényleg tág fogalom, mert vannak hatvanévesek, akik fiatalnak érzik magukat, és vannak huszonévesek, akik belefásultak a monoton életbe, a pénzhajhászásba, mert rákényszeríti őket ez a világ, és nem tudnak bulizni, kikapcsolódni. Úgyhogy mi befogadunk bárkit. A „Kaszojálison” például rendszeres, hogy a szülők elkísérik a gyerekeket – azt nem tudom, hogy a fiatalok mennyire örvendenek annak, hogy a szüleikkel kell bulizniuk –, és nem zavarja őket a hangos zene, sőt szeretik a nyüzsgést.– Hogyan lehet javítani a humánerőforráson? Hogy lehetne bevonni az aktív szervezeti életbe még több fiatalt?– Visszatérek még egy kicsit önmagunk fényezésére: említettem a székház felújítását, és elmondhatom, hogy ezt önerőből valósítottuk meg, arra gondolva, hogy lesznek még utánunk is fiatalok, akik talán majd tenni szeretnének valamit, és hogy ők is élvezhessék a munkánk gyümölcsét. Rendbe tettük az 1992 óta létező AMISZ papírjait is, és a legfrissebb: újból elindítottuk az internetes honlapot, amit a www.amisz.ro címen érhet el bárki, és ezennel meg is kérek mindenkit, aki megnézi, írja meg e-mailben a véleményét, ötletét vagy kritikáját. A negatívumokról is beszélni kell: az egyik ilyen a passzivitás, ami sajnos, a fiatalokra jellemző, nagyon nehéz bevonni a többséget az AMISZ életébe, vagy elfoglaltak, vagy nincs kedvük, vagy nem érdekli őket. Egyes rendezvényekre eljönnek, de ha megnézzük, hogy hány fizető vagy aktív tag van, szomorú képet kapunk. A 2011-es év legnagyobb kihívása az lesz, hogy eljussunk a fiatalokhoz, meggyőzzük őket, hogy jó, ha tartoznak valahová, és ez lehet az AMISZ, ami egy politikamentes szervezet.– Mégis te, illetve a volt elnök, vagy az elnökség jelenlegi tagjai is tisztséget vagy szerepet vállalnak az RMDSZ-ben is. Feltétel ez, vagy jöhet bárki, politikai meggyőződésre való tekintet nélkül?– Az AMISZ nyitott és megértő, ezért bárki jöhet, tisztséget vállalhat. A mi esetünkről: valóban átfedések vannak, de azért, mert nagyon kevés az, aki szerepet és munkát vállal, valamit tenni szeretne a magyar közösségért, és nyilván ebből a szempontból az RMDSZ és az AMISZ céljai közösek.– Összefoglalva az idei programokat: meglesz a „Kaszojális” és a többi hagyományos rendezvény?– Persze, a május elsejei hétvégén a hagyományos helyen, Kaszoján szervezzük meg az ifjúsági majálist, persze, pénzfüggő, hogy milyen koncerteket tudunk szervezni. Tervezzük a nyári ifjúsági találkozót is, legalább olyan színvonalon, mint a legutóbbit, de még nem tudjuk a helyszínt, a Gyökerek vetélkedőről sem akarunk lemondatni, és októberben, az Aradi magyar napok nyitórendezvényére ismét valamilyen neves magyarországi együttest szeretnénk meghívni.