Felültették a diákképviseleteket

A Romániai Egyetemisták Országos Szövetsége tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a parlament elé terjesztett tanügyi törvénytervezetből kihagyták azokat a pontokat, amiket – előzetes egyeztetés alapján – az egyetemisták javaslatára beiktattak, és amelyek a diákképviselet arányáról szóltak. A hallgatói önkormányzat utcai tüntetésekkel fenyegetőzött, és a tanügyminiszter lemondását követelte. Az Országos Magyar Diákszervezet álláspontját Máthé Szabolcs elnöktől kérdeztem.– Az OMDSZ támogatja a román diákszervezetek követeléseit, hiszen azok kilencvenkilenc százalékban minket is érintenek, főleg a diákképviselet kérdése. Mielőtt a parlament elé került a törvény, egyeztettünk a román diákszervezetekkel is, és a miniszterelnöki hivatalban, a tárgyalásokon nagyon sok olyan pontba bele is egyeztek a miniszterelnök tanácsosai, amelyek arról szóltak, hogy az egyetemistáknak minden döntéshozó fórumon meghatározott számú képviselete legyen. Sajnos, mire a parlament elé terjesztették a tervezetet, ezek egytől egyig kikerültek belőle. Számos kifogást találtak rá, „technikai bakit” emlegettek, „nem figyeltünk, bocsánat, elnézést”, mondták. Ez egy olyan része a törvénynek, amivel nem érthetünk egyet. Ahhoz, hogy egy fenntartható és diákközpontú törvény szülessen – amire nagyon is szükség lenne –, kellenek az egyetemisták, meg kell hallgatni a véleményüket, és hagyni kell őket, hogy részt vegyenek a gyűléseken. A törvény amúgy nagyon jó, sokat tanulmányoztuk, és számos javaslatot tettünk hozzá. Pozitív törvény, főleg a kisebbségi felsőoktatás szempontjából. Mi nem szeretnénk a román diákszervezetekhez hasonlóan kivonulni az utcára, nem akarunk ilyen szélsőséges módszerekhez folyamodni, de azt akarjuk, hogy azok a pontok, amiket javasoltunk – ezek elsősorban a diákszervezetekre vonatkoznak, de van sok, amely a diákok általános jogairól rendelkezik – maradjanak benne, pontosabban kerüljenek vissza!– Megpróbál az OMDSZ lobbizni a magyar miniszterelnök-helyettesnél, vagy a magyar államtitkárnál?– Nagyon sok megbeszélés volt az RMDSZ ügyvezető elnökségén, Markó Béla elnökkel is egyeztettünk, és kértük, hogy amennyiben lehetséges, nézzük át még egyszer, próbáljunk megoldásokat keresni a problémára. Biztosak vagyunk benne, hogy van valamilyen politikai háttere a dolognak. Nem feltétlenül miattunk, vagy a magyar felsőoktatási képviselet miatt, hanem inkább a román diákszervezetek miatt, mert ugye három is van, és nem mindenben értenek egyet. Próbálunk beszélni a minisztériumban dolgozó szaktanácsadókkal is, hogy ezek a pontok visszakerüljenek a törvénytervezetbe, és hogy továbbra is érvényesíthessük a romániai magyar felsőoktatásban részt vevő diákok érdekeit.– Más európai országokban a diákok képviselete részt vesz a döntéshozásban?– A bolognai folyamatnak hangsúlyos része, hogy a diákokat nem szabad kihagyni a döntéshozatalból. Huszonöt százalékban kértük a diákok képviseleti arányát meghatározni, de például Norvégiában ez harminc százalék, és van olyan ország, ahol több is. Nem szabad megkerülni azokat, akikről gyakorlatilag szól az oktatás, és hogyha – miként a törvénytervezetben is írja – diákközpontú oktatási reformról beszélünk, semmiképp nem tehetik azt, hogy a diákok véleményét nem hallgatják meg.