Ki szeretnék egészíteni a nagyok munkáját

Az Arad megyei néptáncmozgalomhoz legújabb tagként a Kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola csatlakozott. 

Február óta folynak a próbák az 1–6. osztályos diákok részvételével, és annak a békéscsabai Sztankó Károlynak a szakmai irányításával, aki néprajzkutatóként és táncoktatóként több fiatal aradi táncegyüttes lépéseit irányítja.

A kisiratosi iskolások szerda este a tornateremben nyilvános főpróbán mutatták a hozzátartozóknak, amit eddig tanultak, és a látottak ígéretes folytatást vetítenek előre a következő tanévre. Az előadáson felléptek azok a gáji általános iskolások is, akik ezen a héten tánctáborban vannak Kisiratoson, és szintén Sztankó Károly a szakmai irányítójuk. A műsorban rábaközi, somogyi és dél-alföldi nép gyermekjátékokat láthatott a közönség, illetve kalocsai táncot, meg azt a „háziasszony-táncot”, amit a gájiak korábban az aradi expón ezer fős közönség előtt már bemutattak nagy sikerrel. „Arad megye nép tánckultúrája kimerül a lakodalmas táncokban, igaz, hogy amiket Farkas Tamás nemrég gyűjtött Nadabon és Mácsán, újdonságnak számítanak. Én úgynevezett kis-magyarországi táncokkal próbálkoztam itt, Kisiratoson, még csak nem is erdélyi táncokkal, amiket a középiskolás diákokkal táncolunk Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban – mondta a műsor után Sztankó Károly. – A gáji gyerekekkel két éve kezdtük a tánctanulást, és látszik a másfél év különbség. A kisiratosiak nagyon ügyesek, tehetségesek, odaadók és figyelmesek, ami örömmel tölti el a szívemet, de látszik, hogy ők még csak hol tartanak. Mentségükre szolgál, hogy csak február óta tanulnak, de hogyha komolyan és rendszeresen foglalkozunk velük, és lesz támogatás is, akkor látványos eredményeket fognak elérni. Felzárkózhatunk Temes vagy Bihar megye mögé, amelyekben már előrehaladt a mozgalom”.

A kisiratosi iskola hagyományőrző tevékenységéről Hadnagy Dénes igazgató beszélt. „A szülők szerettek volna köri tevékenységeket a gyerekeknek. Felvetődött a néptánc, a kézművesség, akár az önvédelmi sportok űzése is, de ennél maradtunk, mert hagyományainkat így ápolhatjuk, és adhatjuk át a jövő nemzedékének – mondta kérdésemre. – Elneveztük Kisiratos Gyermek-néptánccsoportnak, és tulajdonképpen az utánpótlást neveli a nagy tánccsoportnak. A cél az, hogy ezek a gyerekek nyolcadik osztályban annyira beérjenek, hogy a Gyöngyvirág tagjai lehessenek. Szülői hozzájárulással folyik a táncoktatás. A népviseleti ruhákkal gyengén állunk, mert azt a keveset, ami van, fel kellene újítani. Kölcsönkérjük attól, akinek van, és még a kultúrház is rendelkezik három renddel. Pályáztunk ruhákra, de még nem kaptunk választ a Szülőföld Alaptól.” Sztankó Károly is megerősítette, hogy nem a Gyöngyvirág néptáncegyüttes ellenmozgalmaként, vagy annak alternatívájaként jött létre a gyerekcsoport az iskolában, hanem ki szeretnék egészíteni a nagyok munkáját. „Én kértem, hogy 1–6. osztályosoknak legyen, mert az a cél, hogy az utánpótlást biztosítsuk a Gyöngyvirágnak. Szeretném, ha ebben a tekintetben Kisiratos példa lenne Arad megyében.”