Még várhatunk a diákhitelre

A múlt év elején a kormány elfogadta a Diákhitel Ügynökség létrehozására vonatkozó rendeletet. Az intézmény az akkreditált állami és magánegyetemek diákjait segítette volna a tanulmányaikkal kapcsolatos költségek fedezésére alkalmas bankhitelek igénybevételéhez. “Ami akkor oázisnak tűnt a sivatag közepén, utólag délibábnak, hiú ábrándnak bizonyult” – fejtette ki Pető Csilla Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő e heti politikai nyilatkozatában.A pedagógus képzettségű képviselőt éppen az késztette arra, hogy véleményt formáljon az ügyben, hogy több mint egy éve nem tettek semmit a diákhitel-rendszer megvalósításáért. „Dacára a bevezetésével kapcsolatos nehézségeknek, az alapját képező pragmatikus és hasznossági megfontolások nem vonhatók kétségbe” – érvelt Pető Csilla, vázolva, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező országokban igen elterjedt modellről van szó. A közgazdászok nagy része szkeptikus volt e projekt megvalósíthatóságával kapcsolatban. „Annak ellenére, hogy a jogszabály alkalmazási normáinak megjelenése még mindig függőben van, bízom benne, hogy az Európában sikerrel alkalmazott modellt megvalósíthatjuk Romániában is” – összegezte a képviselő. A diákhitel-rendszer kezdeményezői 2008-ban az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) voltak. A tervet azután dolgozták ki, hogy kikérték a szakmai és diákszervezetek, az egyetemi oktatók véleményét, illetve alapul vették a hasonló magyarországi törvényt. Kovács Péter, aki akkor az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke volt, 2008 novemberében azt nyilatkozta az Ifi-újságnak, hogy reméli, a 2009–2010-es tanévben „teljes gőzzel fog működni ez az ügynökség”. Nos, a parlamenti választások, a kormányváltás, az EP- és az elnökválasztási kampány, és persze az általános gazdasági recesszió nem tett jót az ügynek.Diákhitelt csak egyetemi hallgatók vehetnek fel, középiskolások nem. Az lenne a fő célja, hogy egyenlő esélyt teremtsen a tanuláshoz. „Jelenleg hátrányban vannak a vidékiek és azok, akik szerényebb körülmények között élnek. Azt akarjuk, hogy ez ne legyen hátrány az egyetemi évek alatt. Minden kiadásra lehessen hitelt igényelni, legyen tandíj, szállás- vagy étkezési költség! Nem mindegy, hogy valaki Gyergyószentmiklóson bérel lakást, vagy Aradon, vagy Temesváron. Vannak lényeges különbségek diák és diák, város és város között” – nyilatkozta akkor kérdésünkre Kovács Péter, aki jelenleg az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke.Előnyt jelentene, hogy – a tervezet szerint – a kölcsön visszafizetése csak a diák első alkalmazásakor kezdődne meg, vagyis az egyetemi évek alatt nem kellene munkát vállalni ahhoz, hogy a részleteket törlessze a hallgató, hanem miután friss diplomásként állást talál, akkor kezdi a visszafizetést. Kedvezmény volna az is, hogy a kamatok kisebbek lennének piaci kamatoknál, és nem kellene ingatlannal garantálni, hanem az igénylő munkája lenne a szavatosság, és az állam vállalna kezességet érte.