A gyermekkórház létrehozói

A napokban ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját a Gyermekpalota. A felnőttek két-három nemzedéke is csak legújabb, esetleg korábbi nevén, „pionírházként” ismeri a főtér egyik legszebb épületét, amely a 19. század utolsó két évtizedétől az Andrényi család lakhelyéül szolgált.

A gyoroki gyökerű Andrényi báróék azon nagycsaládok közé sorolhatók, amelyek története szorosan összekapcsolódik Araddal, a megyével. Nélkülük szegényesebb lenne e régió története, gazdasági és társadalmi fejlődése.

A Vaskereskedés az Arany Lóvakaróhoz címen 1836-ban létrehozott, majd rövidesen országos hírűvé fejlesztett nagykereskedésről (a katolikus templommal szemben) már írtam valamikor a ’90-es évek közepe táján. Akkoriban még több olyan emberrel beszélgethettem, aki az Andrényi család szolgálatában állott, és kivétel nélkül mindegyikük csak az elismerés hangján emlékezett munkájukról, emberségükről.

Helytörténeti szempontból is fontos adat, hogy nekik köszönhető a gyermekkórház főépületének felépítése, amelyre nagyvonalú és nemes szándékú adományuk nélkül, ki tudja, hány év múlva kerülhetett volna sor. Az adományozás körülményeivel kapcsolatban sikerült néhány értékes adatra bukkannom az Aradi Közlöny 1908-as évfolyamának lapszámaiban.

Id. Andrényi Károly 1908 júniusában döntötte el, hogy betegségben fiatalon elhunyt elsőszülött fia emlékére alapítványt hoz létre. A 200 ezer korona értékű alapítványt egy betétkönyvben a vármegyei főispánhoz címzett levél kíséretében július 7-én nyújtotta át Ottenberg Tivadarnak, az Aradi Első Takarékpénztár vezérigazgatójának. A levélben kifejtette, hogy a tragikus családi vonatkozásokon (az elnevezés legyen AndrényiKároly Alapítványa Elhalt Károly Fia Emlékére) túlmutatóan az alaptőkét egy Aradon létesítendő gyermekkórház céljaira adományozza, amelyben valláskülönbség nélkül gyógyítják a gyermekeket.

A főispán azonnal hívatta Leitner Károly doktort, a gyermekmenhely igazgató-főorvosát, hogy közölje vele az örvendetes hírt. A doktor személyesen szerette volna megköszönni a nagylelkű felajánlást, de id. Andrényi Károly, éppen azért, hogy elkerülje a hálálkodók özönét, ezt követően szabadságot vett ki és hetekig menyházai villájában tartózkodott.

A főispán javaslatára az adományozót a város díszpolgára címmel tüntették ki.

A gyermekkórházat akkoriban a karitatív Fehér Kereszt egylet indítványára már néhány éve napirenden tartották a városi tanácsban. A kórház jelenlegi helyén az egylet telekkel is rendelkezett, de a szükséges anyagiak hiányában a megoldást mindegyre elnapolták. Eredetileg csak egy 35 ágyas kórházat tervezett Tabakovits Emil építész, de ezt most egy 55 ágyas, emeletes főépületből és két kisegítő pavilonból álló együttesre egészített ki.

Az építkezés 1908 augusztusában el is kezdődött.

Néhány szót az Andrényi báró családról.

A nagykereskedést Károly nagyapja alapozta meg még a szabadságharc előtti években. Később fiai vettek át az irányítást, Aradon és Nagyváradon nagyjából egyforma vállalatot hoztak létre. A váradit hosszú ideig Lajos vezette. Később Bukarestben és Brassóban is nyitottak fiókvállalatot. A rendkívüli precizitással és gazdasági érzékkel vezetett nagykereskedésben a jól és lelkiismeretesen dolgozó alkalmazottakat megbecsülték. Nyugdíjas éveik biztosítottnak látszottak. A család az első világháborúig évente karácsonykor ezer koronát adományozott a polgármesteri hivatalnak, hogy osszák szét a szegények között. Ezt pont azért végezték ilyen áttételes úton, hogy elkerüljék a közvetlen köszönetet. Az alkalmazottaknak tűzifát szereztek be részletfizetésre, a nők férjhezmenéskor konyhaberendezést kaptak ajándékba a cégtől.

Az Andrényiak kultúra- és művészetpártolásuk, később a sport szeretetének és anyagi támogatásának köszönhetően is népszerűségnek örvendtek a városban.

A cég utolsó aradi tulajdonosa Andrényi Lajos volt. Fiai, Károly és Tamás a katolikus gimnáziumban tanultak.

A proletárdiktatúra kezdeti éveiben számos megaláztatás után hagyták el a várost, amelynek annyi jót tettek.

Emléküket a menyházai villa, a Petőfi (Unirii) utcai nagyraktár, az aradi és nagyváradi impozáns lakóház, a gyermekkórház főépülete és még néhány idős aradi, valamint egy nehezen kiharcolt utcanév őrzi.

A család leszármazottjai ma Németországban élnek.