A járvány évei

Nincs mit kendőzni, újabb sötét évet zártunk. Akárcsak 2020, a tavalyi is a járvány éveként kerül be – fekete betűkkel – a történelembe.

Holott tavaly ilyenkor a kilátások jobbak voltak, mint egy évvel korábban, amikor senki sem gondolta volna, hogy világjárvány egyáltalán felbukkanhat a modern, fejlett világban. Végül is az előző, a spanyolnátha egy évszázaddal korábban, 1918 és 1920 között tombolt, azóta nem volt hasonló, még a második világháború szörnyűséges időszakában sem.

2020 legelején a Kínában rejtélyes módon megjelent koronavírus valamilyen egzotikumnak, tőlünk nagyon távoli problémának tűnt. Februárban azonban a kór Európában is megjelent, s alaposan felbolygatta mindnyájunk életét. A járvány mindent felülírt, drasztikusan megváltoztatta Európa – és a világ – arculatát és prioritásait, szinte minden téren. Holott szigorú óvintézkedéseket már korán bevezettek: tavasszal Európa majdnem minden országa karanténba vonult, bezárták az iskolákat, távoktatásra kényszerítve több millió diákot és pedagógust. A gazdaság a második világháború óta nem látott válságba sodródott, egyes ágazatok (idegenforgalom, vendéglátóipar, légitársaságok) a csőd szélére kerültek. Hasonlóképpen a kulturális és sportélet is jóformán leállt, a színházakat, múzeumokat, kulturális rendezvényeket, fesztiválokat bezárták, illetve elhalasztották. Az év végéig a koronavírus több mint 83 millió ember fertőzött meg világszerte, melyből 23,6 milliót Európában, s több mint 1,8 milliós áldozatott szedett, melyből közel 550 000-t a vén kontinensen.

Tavaly a járvány tovább tombolt a világban, sőt, mondhatni, hogy sebességbe kapcsolt. Világszerte további 200 millió ember fertőződött meg, közülük mintegy 65 milliót Európában, a halálos áldozatok száma pedig 3,6 millióval növekedett, melyből majdnem egymillió Európában. Vagyis 2021-ben a járvány kétszer gyorsabban terjedt, és kétszer több áldozatott szedett, mint az előző évben.

Tavaly ugyanis a vírus mutánsai jelentkeztek, előbb a delta, majd az év végén az omikron, melyek sokkal gyorsabban terjesztik a kórt. Annak ellenére, hogy 2020 végére több vakcinát fejlesztettek ki, s az év utolsó napjaiban be is indult az oltáskampány Európa-szerte. Eleinte az egészségügyi dolgozókat, majd az idősebb korosztályt oltották be, amikor az oltóanyagok beszerzése még akadozott, április–május óta viszont bárki beolthatta magát, sőt, szabadon választhatott többféle oltóanyag közül. Az oltáskampány azonban országtól függően igen eltérő ütemben haladt 2021-ben: míg a legtöbb nyugat-európai ország beoltotta lakosságának több mint háromnegyedét, a balkáni és volt szovjet országokban az arány annak legfeljebb fele, s még a másfél évtizede EU-s tag Románia és Bulgária esetében sem érte el az 50%-os küszöböt, s ennek nyomán koronavírus-vasfüggönyt említenek. 2020-ban a járvány mindenkit teljesen felkészületlenül ért, Kelet-Európa mégis jelentősen jobban vészelte át az első két hullámot, mint a gazdagabb és fejlettebb Nyugat. A tavalyi harmadik és negyedik hullám azonban megfordította az arányokat, a kelet-európai országok a világ élvonalába jutottak az elhalálozási arányokat illetően, jócskán megelőzve bárki mást, nemcsak Európában, hanem világviszonylatban is, a dél-amerikai Peru inkább a kivétel, amely a szabályt erősíti.

Tavaly enyhítettek a szigorításokon, kijárási tilalmat és egyéb kemény korlátozásokat csak ideiglenesen vezettek be itt-ott, a kultúra, sport és közélet is újjáéledt, még ha csak takaréklángon is. A lakosság türelme azonban megfogyatkozott, helyenként jelentősen: míg az előző évben legfeljebb morogtak a korlátozások miatt, tavaly egyre gyakoriabbak lettek az utcai tiltakozások, melyek sokszor erőszakos összecsapásokat eredményeztek, főleg Nyugaton. Lassan két év pandémia után a lakosság belefáradt a járványba, egyre többen szeretnének visszatérni az azelőtti megszokott életükhöz, egyre kevesebben ijednek meg a fertőzöttek és a halálos áldozatok folyamatosan emelkedő számától, egyre kevesebben fogadják el a korlátozásokat, még a legjogosabb és leghasznosabb oltásigazolványt sem.

Mire számíthatunk idén a viharos 2020 és 2021 után? Az új év elején Nyugat-Európában a járvány ötödik hulláma tombol, mifelénk pedig csak most köszön be. Remélhetőleg az oltáskampány kiterjesztésével végre a nap is kisüt, s visszatérhetünk a járvány előtti régi szép időkhöz. Végül is néhány év után a középkori járványok is alábbhagytak, maguktól vonultak vissza, holott az akkori tudomány semmilyen védőeszközt sem volt képes bevetni ellenük.