Arad megyei városok az első tízben

Nem kis, de kellemes meglepetéssel olvasom, hogy az UrbanizeHub start-up az Arad megyei Kürtöst és Kisjenőt Románia első tíz városa közé rangsorolta.

Ha a kedves olvasó hallott már az UrbanizeHub-ról, minden elismerésem az övé, magam, bevallom, most először kerültem vele szembe. Elkezdtem tehát a kutatást, hogy legyen némi fogalmam arról, kicsoda-micsoda. Nos, kiderítettem, jórészt az UH önmeghatározásából, hogy a 2016-ban létrejött, számos országban fiókszervezettel működő Urbanize Hub egy globális online start-up, ötletek, nézetek, projektek, intelligens városok és a fenntartható városfejlesztés összefoglalója, amely vezető szerepet kíván vállalni a városfejlesztéssel kapcsolatos kommunikációban, és olyan emberek közösségét felépíteni, amelyek szeretnének javítani a városokon, amelyekben élnek. Segítségével a városvezetők, a polgárok és az üzleti közösség együtt tudnak dolgozni, ötleteket beszélhetnek meg, és tenni tudnak annak érdekében, hogy városaik vonzóbbak és intelligensebbek legyenek.

Ennek olvastán úgy vélem: alighanem rokonszenves szerveződésről van szó.

Aztán olvasom még, hogy a mostani, legújabb közleményét megelőzően voltak más felmérései is, amelyekben bizonyos statisztikai adatok értékelésével más romániai városokat is minősítettek. A 2007–2016-os adatok nyomán például felállították a hazai nagyvárosok rangsorát. A városfejlesztésre fordított tőke, az európai alapok (globális és egy főre eső) felhasználása, a helységek kinézésének változása stb. alapján a felállított sorrend így alakul: 1. Nagyvárad, 2. Gyulafehérvár, 3. Iaşi, majd Craiova, a főváros 3. szektora, Brassó, Szeben, Kolozsvár és Temesvár (azonos helyen), Csíkszereda, Târgoviște szerepel.

Nagyjából ugyanazon kritériumok alapján (ezek közé sorolható még az egy főre eső bruttó jövedelem, meg a fizetési adó) a legújabb sorrendben a Brassó megyei Vidombák (Ghimbav) áll az élen, de a tízben ott van (7. helyen) az Arad megyei Kisjenő és a (8.) Kürtös is a 2013–2017-es időszakban. (A 2018-as évet nem vették számításba, akkor ugyanis a fizetési adó rátája jelentősen csökkent.) Mindkét városban jelentős (33-34 ezer euró körüli) az egy főre eső termelés, 400 euró közeli a fizetési adó, s mindkét városban igen jó az összes és a foglalkoztatott lakosság aránya.

(Arad ebben a rangsorban csupán a 27.)

Nem tudom, ki hogy van a statisztikák, rangsorolások értékelésével, érvényességének elfogadásával. Magam, általában, megbízom bennük (a későbbi korok történészei meg egyenesen rá vannak utalva), holott sokszor kételyeim támadnak. Most nem arra gondolok, hogy egy zsűri évente eldönti, ki a világ legszebb nője (ez szerintem abszolút szubjektív valami), hanem az olyan rangsorokra is, amelyek alapján x, y, z város, vidék a világ legszebbje, legkívánatosabbja, legélhetőbbje, bár ezek megállapításakor, állítólag, objektív – mérhető, kimutatható, nem a felmérő ízlésétől függő – kritériumokat alkalmaznak. (A kimutatások a következő esztendőben azonban már általában érvényüket vesztik. Ilyen gyorsan változna a világ?)

Bizonyos területeken (mondjuk a sport egyes ágazataiban) pontosan lemérhetők – centiben, másodpercben stb. – a teljesítmények, itt vitára nemigen adódik lehetőség.

Magamban remélem, hogy Kisjenő és Kürtös esetében is pontosak az említett adatok, s valóban az ország élvonalában járnak. Nem a magunk, Arad megyeiek dicsőségére, sokkal inkább lakóiknak érdekében.