Bekeményítés?!

Berlin kedden jelentette be, hogy formai okok miatt elhalasztja az Oroszországból a Balti-tenger alatt közvetlenül Németországba földgázt szállító Északi-Áramlat 2 vezeték engedélyezését. A vezeték óriási felháborodást okozott az USA-ban, Lengyelországban, a balti államokban és Ukrajnában egyaránt, Berlin még elszántan kitartott mellette. A Fehér Házban történt személyes csere után Biden elnök feloszlatta az elődje által hozott szankciókat, a vezeték pedig megépült, s üzemre készen áll.

Berlin mondhatni az utolsó pillanatban halasztotta el annak üzembe helyezését, mivel az utóbbi idők aggasztó geopolitikai fejleményei alapján felmerül a gyanú, hogy Putyin, vagy annak minszki bábja, Lukasenka, zsarolási célból elzárja a többi vezetéket. Moszkva ugyanis jelentősen csökkentette az azokon szállított földgáz mennyiségét, energetikai válság elé helyezve Európát, Lukasenka pedig tovább ment, nyíltan az országán áthaladó vezeték lezárásával fenyegette meg az EU-t, amennyiben újabb szankciókat vezetnek be a migráns-fegyver bevezetése miatt.

Berlinben végre rájöttek, hogy a gázfegyver és a migráns-fegyver komoly zsarolási potenciált jelent Putyin és Lukasenka számára, főleg, hogy a NATO nyilvánosan tette szóvá aggályát, hogy míg Európa figyelmét elterelik az energetikai és a lengyel határon kialakult migránsválsággal, addig Moszkva felfalja Ukrajnát.

Németország azonban nemcsak az Északi Áramlat 2 ügyében keményített be, hanem a migránskrízisben is: hétfőn a berlini kormány szóvivője egyértelműen elutasította a 2015-ös precedens megismétlődését, Németország nem fogadja be a belorusz–lengyel határon felgyülemlett néhány ezer migránst, azok hazaszállítását tekinti megoldásnak. Lukasenka ugyanis „nagylelkűen” felajánlotta, hogy légi úton Németországba szállítja őket, ha Lengyelország nem hajlandó szárazföldön átengedni őket. A Szíriából, Irakból, Afganisztánból és egyéb közel-keleti muszlim országból Beloruszba hozott migránsoknak ugyanis eszük ágába sincs Lengyelországban maradni, szinte mindegyik Németország nagyvonalú szociális rendszeréhez igyekszik.

Berlin és Brüsszel korábbi szarvas hibái súlyos veszélybe sodorták az EU-t, főleg annak nyugati tagországait. Putyin és minszki pincsije csupán lecsapnak a magas labdára. Ha néhány ezer migránssal Lukasenka ekkora fejfájást okoz a csaknem félmilliárd fős EU-nak, akkor az EU súlyos problémákkal szembesül. Amikor Merkel 2015-ben beengedte a migránshullámot, felbátorító jelzést küldött a harmadik világ nincstelenjeinek: induljatok csak el, Nyugat-Európa tárt karokkal – és plüssmacikkal – vár. Nem Putyin vagy Lukasenka adja évek óta a lovat a legkülönbözőbb migrációbarát szövegekkel a migránsbiznisz működtetői alá, az embercsempészektől az úgynevezett humanitárius jogvédőkig. Nem Putyin vagy Lukasenka, hanem az EU bélyegezte meg azokat – kezdve Magyarországgal –, akik szembe szálltak az illegális migrációval, és saját pénzükön épített kerítéssel védik az EU külső határait. Lukasenka csupán kihasználja az EU felelőtlenségét. A 2015-ös súlyos hiba utáni keserű tapasztalat alapján Nyugaton is kezdik felfogni, hogy a tömeges illegális bevándorlás nem megoldás. Manapság például senki sem kritizálja a 2015-ös magyar gyakorlatot folytató Lengyelországot, Brüsszel testületileg áll ki Varsó mellett a hibrid háborúban, Nyugatról jóformán senki sem jelentkezik önkéntesen a lengyel–belarusz határon feltorlódott migránsok befogadásáért.

Lukasenka azonban további borsot törhet az EU orra alá. Például ha légi úton szállítja nyugati országokba a migránsokat, akár azon országok akarata ellenére, humanitárius válságra hivatkozva. Ebben sem lenne úttörő, csupán az évek óta működő példa átvevője: az úgynevezett „emberjogi” szervezetek (egytől egyik nyugatiak) évek óta alkalmazzák ezt a Földközi-tengeren, gyakran erőszakkal kötik ki a migránsokkal teli „mentőhajóikat” Olaszországba, annak akarata ellenére. Sőt, még bíróságokon is meghurcolják Matteo Salvinit, mert 2019-ben lezárta a kikötőket az illegális migránsokat szállító hajók előtt. Lukasenka légi úton tehetne hasonlót, sőt, bónuszként hősiességi díjat is kérhetne a Földközi-tengeren működő „emberjogi” szervezetek példáján.

Vagy a jóformán őrizetlen, több mint ezer kilométeres hosszú belorusz–ukrán határra szállíthatná a migránsokat. Ukrajna képtelen lenne megakadályozni behatolásukat, egyrészt mert nem rendelkezik akkora anyagi forrásokkal, mint Lengyelország, másrészt, mert a belső korrupció által amúgy is legyengítetett haderejét eleve a keleti országrészre irányítja, az orosz agresszió megfékezésére. A migránshullám délre való átirányításával Lukasenka nemcsak, hogy tovább destabilizálná az érzékeny helyzetben lévő Ukrajnát, hanem utóbbi és az EU viszonyát is megmérgezné, Ukrajnából a migránsok ugyanis a védtelen magyar, szlovák és főleg lengyel határon át könnyen Nyugatra juthatnának.