Bizalom

Folyamatosan csökken az EU-ba vetett bizalom. Szinte mindenütt, s Románia nem képez kivételt. A legutóbbi euróbarométer adatai szerint immár Románia lakosságának csak 46%-a bízik az unióban, míg 2010-ben az arány 60% volt, néhány évvel ezelőtt, a csatlakozás előestéjén pedig 85%.

A csökkenés drasztikus, öt év alatt a bizalom majdnem megfeleződött. Ennek ellenére még mindig a 38%-os EU-s arány fölött van.

A bizalom máshol is alacsony, főleg az európai építmény túlbürokratizáltsága miatt és szerkezeti hibái miatt. A hatalom ugyanis a megválasztatlan Európai Bizottság kezében összpontosul, míg a megválasztott Európai Parlament inkább dekoratív jellegű, ami miatt a szkeptikusok egyenesen EUSSR-nak tekintik az EU-t, vagyis szovjet mintára épített szerkezetnek. Legalábbis Nyugaton, ahol a közvéleményt jelentősen foglalkoztatja az unió sorsa, felépítése és működési alapelvei.

Romániában azonban alig törődnek EU-s témákkal, a belföldi fejleményekre koncentráló közvélemény számára szinte nem is léteznek. Még a máshol oly sok vihart kavaró aranyszabály – mely hivatalos EU-s politikává emelte a nadrágszíj-meghúzást – sem igazán hozta lázba a közvéleményt, sajtót és politikát, röviden és felületesen foglalkoztak csak vele.

A romániai lakosság jelentős bizalomcsökkenése alighanem arra vezethető vissza, hogy öt év alatt személyesen is meggyőződtek: az EU sem fenékig tejföl. A problémák nem oldódtak meg brüsszeli varázspálca-mozdulatra, a várva várt nyugati jólét sem köszönt be csak úgy magától. A gondokat a romániai társadalomnak kell megoldania, egyénein és intézményein keresztül, az EU csupán támogatást biztosít ehhez. A nagy álom, a jólét, pedig szintén a gazdaság – vagyis a társadalom – teljesítményétől függ, fából ott sem lehet vaskarikát kovácsolni. Arról nem is beszélve, hogy a gazdasági világválság majdnem mindenütt súlyos gondokat, életszínvonal-csökkenést hozott. Keserű realitás olyan társadalomban, ahol sokan továbbra is mindig másoktól – állam, megye, önkormányzat, EU, bárki – várják a megoldást ölbe tett kezekkel, ahelyett, hogy feltűrnék ingujjukat és munkához látnának.