Egy jubiláló aradi épület és a Bohusok

Kereken 100 éve épült fel Arad egyik legszebb középülete, a Bohus-palota.

Az utóbbi években a történeti és építészeti szakirodalomban megfigyelhető egy olyan törekvés, hogy számos stílusos aradi épületet hivatalosan nem az általánosan elterjedt nevén neveznek, hanem a cím feltüntetésével a stílusra „jellemző” építményként jelölnek. A tendencia világos: a régi név sok mindenről árulkodik.

Nos, a Bohus-palota kivétel: annyira jellegzetes és annyira kötődik Arad történetéhez, hogy meg se kísérelték átkeresztelni.

Azt viszont többször is hangsúlyozták a méltatók, hogy jobb helyet érdemelt volna. És ez így igaz. A szecesszió számos meghatározó elemét viselő négyszintes bérpalotát Szántay Lajos a főutca és Zrínyi (Goldiş) sarkára tervezte, s a rendkívül keskeny utcában ez nehezíti a rálátást az épület impozáns homlokzatára.

Az már más történet, hogy ez nem a tulajdonos, és nem a tervező hibája. A megbízatást adó Bohus fivérek se álmodhatták volna új palotájukat máshová, hiszen korábban a család tulajdonában lévő, jóval szerényebb épület állt ezen a telken. A főutcai részen álló egykori ház földszintjén pedig Maresch Gyula országos hírű divat-, majd játékkereskedése rendezkedett be.

A Bohus-palota egyfajta aradi jelkép, talán azt is mondhatnánk, „aradikum”. Műszaki és helytörténeti szempontból egyaránt.

Itt használtak ugyanis először a födémépítéskor vasbetont, az épület liftje is a legrégibbek egyike. Párizsi mintára a manzárdot tetővilágítással látták el, mert eleve műterem-célokra épült. Első lakója, nem véletlenül, Rubletzky Géza szobrász volt. Ő tervezte a palotával egy időben épülő, ám egy évvel később átadott Kultúrpalota külső és belső szobrait és a három utcára néző Bohus-palota lépcsőházi díszítő elemeit. (Később Pataky Sándor és Sima Dezső, Sever Frenţiu, majd Tamás Mária lakás-műterme volt a legfelsőbb szinten. Ma pedig Takács Mihály festőművész lakik a manzárd részben.)

Az épület földszintjén nyitották meg a város első kimondottan vetítés céljaira berendezett mozitermét, az Apollót.

Néhány szó a megrendelők családjáról.

A szlovák gyökerű felvidéki Bohus család három ágra szakadt. Egyik ága Mária Teréziától 1778-ban-ben Világoson és Galsán birtokot és új ősi címert kapott. A család egyik legismertebb tagja, Bohus János az 1840-es években Arad vármegye országgyűlési követe, majd 1848-ban főispánja. Az ő neje volt Bohusné Szögyény Antónia, Görgey Artúr unokatestvére. Világosi kastélyában (ma múzeum) folytatták a fegyverletételi tárgyalásokat Görgeyék 1849 augusztusában, Frolov orosz tábornokkal. A ház úrnője a megbeszélések részleteit német nyelvű naplójában örökítette meg. Ülőszobrát 1910-ben állították fel a kastély parkjában.

A család későbbi leszármazottjai közül Zsigmond az Arad környéki helyiérdekű vasútépítés finanszírozásában játszott fontos szerepet és alapító tagja volt a városi fotóklubnak. Zsigmond, István és az 1904-ben elhunyt László ötlete volt az 1912-ben elkészült aradi bérpalota felépítése.

A Bohus család számos tagjának földi maradványait őrzi a világosi temető templomkriptája.