Míg a rendezvénysorozat első hétvégéjén Déva és Vajdahunyad volt az események fő házigazdája, a második hétvégén a Zsil völgyének jutott a főszerep. Csütörtökön például a petrozsényi római katolikus Caritas Ház zsúfolásig megtelt a Hunyad Megyei Hírmondó bemutatójára, illetve az azt követő nótaestre. Többen jöttek el, mint ahányra számítottak, ami kellemes meglepetést jelentett a szervezőknek: „Mindig örvendünk, ha sikerül megmozgatni a magyarságot” – hangsúlyozta Kutasi Csaba petrozsényi RMDSZ-elnök, a helyi rendezvények fő szervezője. Pénteken a lupényi magyarság és a magyarországi Kecel testvérvárosból érkezett küldöttség szórakozott nagyszerűen a szüreti bálon. A hangulat, a zene, az ételek, minden nagyon jó volt, ez volt hosszú évek óta a legjobb szüreti bál Lupényban. „Érződött az embereken, hogy alig várták, hogy együtt lehessenek, együtt szórakozhassanak. Könnyes szemekkel köszönték meg a nagyszerű élményt” – összegezte Benedekfi Dávid helyi RMDSZ-elnök, a magyar napok lupényi rendezvényeinek fő szervezője. Ha az elnök így minősíti, kétségtelenül kiemelkedő lehetett a szüreti bál, Benedekfi Dávidnak ugyanis nagy a tapasztalata, az évtizedek során több mint 300 magyar rendezvényt szervezett meg, azért is kapta meg a Barcsay Ákos-díjat az előző hétvégén Déván.
Gulyás, zene, humor és helytörténeti kirándulás
Szombaton a Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvényei mindkét Zsil-völgyi városra, illetve a környező hegyekre is kiterjedt. Petrozsényban már délelőtt négy üstben elkezdték főzni a gulyást a színház melletti főtéren, majd Tiberiu Iacob-Ridzi polgármester, Széll Lőrincz alprefektus és Kutasi Csaba köszöntötték az egybegyűlt magyarokat. Fellépett a magyarországi testvérváros, Várpalota Cserregő elnevezésű néptáncegyüttese, illetve a helyi Jézus Szíve gyermekotthon diákjai. Közben Szőcs Szabolcs biztosította az élő zenét, mire elkészült a finom gulyás, mindenki talált valami számára tetsző előadást. A gulyás, hamar elfogyott, az emberek pedig az örökzöld magyar slágereket hallgatták. „Felemelő érzés hangos magyar zenét hallani Petrozsény főterén, rég nem láttam ennyi mosolygó embert együtt szórakozni, nyilvánosan megünnepelni magyarságát. Külön öröm, hogy az iskola magyar tagozatának összes tanára eljött” – osztotta meg benyomásait Kutasi Csaba. A rendezvényt ugyanis közösségként, az egyházakkal, a civilszervezetekkel és a szomszédos Petrilla magyarjaival együtt szervezték meg. A magyarság száma ugyan megcsappant az utóbbi időkben, a rendezvények minősége azonban növekedett, Kutasi és csapata mindig a legjobbat igyekeztek átadni a helyi magyarságnak.Lupényban a szervezők a környező hegyekbe vitték el kirándulni a keceli vendégeket több órás gyalogtúrára, ami különleges élményt jelentett az Alföld széles pusztáiról érkezett magyarországiak számára. Délután, immár bent a városban, a bányász kultúrotthonban folytatódott a program, ahol a szervezők részéről Benedekfi Dávid és Antal Amália, majd Hasziló Ferenc keceli polgármester, Széll Lőrincz alprefektus és Cristian Resmeriță szenátor köszöntötték az egybegyűlteket. Ezután a helyi magyarok és a magyarországi vendégek a furfangos székely észjárással, humorral és zamatos beszéddel ismerkedhettek meg a kézdivásárhelyi Pittyes2es és Gyufa ifjú humoristatrió nagyszerű előadásán.A Barcsay Ákos-díj friss díjazottjaként Benedekfi Dávid petrozsényi kollégájához hasonlóan értékelte a magyar napok Zsil-völgyi rendezvényeit: az anyagi körülményektől függetlenül mindig a legjobbra törekednek. „Örömmel tölt, hogy a magyarok otthon érezhették magukat, hogy három év után ismét találkoztunk keceli barátainkkal, hogy újból megtarthattuk a közösség összetartását célzó ünnepséget”. Petrozsényi kollégájához hasonlóan, Benedekfi is megköszönte a helyi polgármestertől és a helyi tanácstól kapott támogatást, illetve a Barcsay Ákos-díjért is köszönetet mondott.A szórvány felkarolása, megerősítése a fő célpont, nyilatkozta Hasziló Ferenc, Kecel polgármestere. Ezért is választották a szórványbéli Lupényt testvérvárosnak, s nem egy székelyföldi színmagyar települést. „Itt van nagyobb szükség segítségre, itt nehezebb magyarnak lenni, itt kell többet dolgozni a magyar nyelv ápolásáért, kultúránk megőrzéséért, közösségeink felvirágoztatásáért.” A Hunyad Megyei Magyar Napokon való részvétel külön élmény számára, holott az évek során legalább tízszer járt a Zsil völgyében.A Zsil-völgyi rendezvénysorozat vasárnap ért véget Petrozsényban színházi előadással.
Hozzászólások