Enyhítések

Fokozatosan enyhítenek a korlátozásokon Európában. Az országok egymás után jelentik be a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendelkezések részleges visszavonását. Mindenekelőtt a lakossági mozgás és a munkavégzés terén, mivel az egészségügyi korlátozások az emberéleteket védik ugyan, viszont nagymértékben rombolják a gazdaságot. A kormányok mindenütt e két – egymással ellentétes – szempont közötti egyensúlyra törekednek, főleg, hogy idővel a lakosság türelme (és jövedelme) is fogy.

Romániában azonban az Alkotmánybíróság részben felülírta a kormány járványkezelési stratégiáját, alkotmányellenesnek nyilvánítva a 34/2020-as sürgősségi kormányrendeletet, amely drasztikusan megemelte a kijárási tilalmat megszegőkre kiróható bírságok összegét. (Az alkotmánybírósági döntések akkor lépnek érvénybe, amikor – a döntés indoklásának a megszületése után – megjelennek a Hivatalos Közlönyben – szerk. megj.) Az Alkotmánybíróság azt kifogásolta, hogy a 34-es sürgősségi kormányrendeletet rendelkezései nem eléggé világosak, nem írják le elég pontosan, hogy milyen helyzetekért, szabályszegésekért szabhatnak ki a rendőrök bírságot a rendkívüli állapot idején érvényes kijárási tilalmat megsértőkkel szemben, s így a hatósági személyek egyéni, szubjektív megítélésén múlott, hogy milyen indokkal mekkora bírságot róttak ki, ami alaptörvénybe ütköző. De hát, a járvány terjedésének nyomása alatt azonnali intézkedések szükségesek, a hatóságok figyelme nyilván nem terjedhet ki minden részletre. Az esetleges túlkapások korrigálására az érintettek eleve az igazságügyhöz fordulhatnak. Kétségtelen, a rendelet előírta pénzbírságok indokolatlanul nagyok, legalábbis azon óriási többség számára, amely nem kap „speciális” – tulajdonképpen pofátlan – nyugdíjat. Ezen kiváltságok eltörlését szintén alkotmányellenesnek minősítette az az Alkotmánybíróság, melynek tagjai is részesülnek belőlük!

Raed Arafat aggodalmát fejezte ki, hogy az alkotmánybírósági döntés veszélybe sodorhatja az elért eredményeket, s ez a fertőzés ugrásszerű terjedését eredményezheti. A szakember szerint a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szigorú korlátozások ellaposították a görbét, azaz megfékezték a koronavírus terjedését, még ha nem is állították meg teljesen. Az országonkénti eltérések egyértelműen jelzik, hogy minél szigorúbbak voltak a korlátozások, annál inkább sikerült megfékezni a kór terjedését. Ennek (is) tudható be, hogy – a többi kelet-európai országhoz hasonlóan – Románia összehasonlíthatatlanul jobban teljesített, mint a nyugati országok.

Az alkotmánybírósági döntés érvénybe lépése után (persze senki sem akadályozza meg a kormányt, hogy kiigazítsa és összhangba hozza a sürgősségi rendeletet az Alkotmánnyal – szerk. megj.) a szociális elszigetelés csakis a lakósság felelősségétől függ, az államhatalom lényegében tehetetlen. A tapasztalat bizonyítja, hogy a lakosság nagy többsége felelősen viselkedett, néhány személy felelőtlensége azonban óriási kárt okozhat. A kárt pedig emberi életben mérik.