Eukleidész és a jövő

Eukleidészből (névváltozatokban) többet is találunk az ókor híres személyiségei között – most a matematikusról beszélünk, az alexandriairól, „a geometria atyjáról”, akinek matematika(tan)könyve, az Elemek állítólag a Biblia után a legtöbbször kiadott munka.

Neve nem valami évforduló kapcsán került elő (csak annyit tudni, hogy i.e. 300 körül élt), hanem azért, mert a nevét viseli az Európai Űrügynökség szombaton, a Kennedy Űrközpontból a SpaceX rakétáján elindult megfigyelő teleszkópja, amely az univerzum eddig nem ismert úgynevezett „sötét anyagát”, „sötét energiáit” próbálja felderíteni.

A különleges távcső hivatalos neve Euclid, hónapokon át bolyong a világűrben, egy NASA-szakember szerint megnyitja a megfigyelő csillagászat újabb „arany korszakát’, s ki tudja, milyen újabb ismeretekkel gazdagítja az emberiség tudományát.

E hír hallatán egyfolytában az zakatolt a fejemben: a világ tudósai, száz- vagy ezerszámra javíthatatlan optimisták, mert lám, megalkották, iszonyatos munkával ezt a csodálatos szerkezetet, s bíznak abban, hogy esetleg sok év múltán olyan felfedezéseket tesznek, amelyek fontosak a tudomány szempontjából – a múlt értékelésére, a világegyetem működése megértésének szempontjából mindenképpen, de a jövőre is kihatással lehetnek.

Miközben sokkal kevésbé csodálatos, közönséges földi emberek – nem átallom kimondani: némelyek korlátoltak, buták, önteltek, sőt gonoszok –, mindenekelőtt politikusok, katonák azon törik a fejüket, azért lobbiznak, hogy a gránátok, rakéták szaggatta, letarolt településeken hogyan tudnának még több nehezen, nagy anyagi erőfeszítésekkel felépített létesítményt lerombolni, naponta több száz harcost megölni vagy semlegesíteni, a másik fölé kerekedni.

Hát normális az emberiség?

Az Euklid-küldetés, mondják, másfél milliárd dollárba került. Szép summa, kétségtelenül. De legalább közeli, vagy inkább távolabbi haszonnal kecsegtet. Van, vagy lehet értelme.

Az ukrán–orosz háborúnak azonban a másfél milliárd legfeljebb néhány napos költsége. Hogy a teljes mennyi, senki nem tudja, ha mégis (bár kötve hiszem: egy fél semleges hadsereg kellene a könyveléshez), nem árulja el. És itt csak az anyagi ráfordításokról, veszteségekről (fegyverek, lőszerek, kilőtt tankok, repülők, elpusztított infrastruktúra, kiesett termések stb.) beszélünk, a halottak, nyomorékok százezreiről, csonkán maradt boldogtalan családokról, az emberi szenvedésekről biztosan nem.

Az emberiség a sötét anyag és energia világűrbeli helyzetét kutatja, igen dicséretes módon.

A földi potentátok többsége – akik valóban tehetnének valamit –, a szörnyű vérontásba pumpálnak, vagy pumpálnának „lelkesen, szolidaritásból” további szörnyűségekhez milliárdokat. 

A sötét anyag és energia, a jelek szerint, jelenleg a Földön sokkal sűrűbb, mint a világegyetemben. 

Bár, mondják egyesek, vannak bíztató jelek. 

A perui sámánok, még tavaly, idén augusztus előttre jelezték a háború végét, bár előtte igen súlyos harcokat prognosztizáltak. 

A mondat második fele bejött! Már csak az elsőnek kellene bekövetkeznie.

A kecsua-indián utódok jóslatának hitelességét némileg beárnyékolja, hogy 2021-ben azt mondták: nem lesz háború.

Isteneik sugallatára sem voltak képesek sötét agyakba belelátni.