Euro-Marshall

„Pénzügyi Ramstein” felállítását kérte a keddi berlini EU-konferencián Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, utalva az Ukrajnának szánt hadisegélyt koordináló ramsteini rendszerre. Az amerikai hadsereg legnagyobb európai bázisán ugyanis nemzetközi stáb folyamatosan elemzi és értékeli az ukrán haderő hadianyagigényét, és koordinálja a nyugati államok felajánlásait.

Az orosz agresszió nyolc hónappal ezelőtt elindított második szakasza óriási károkat okozott Ukrajnának. Az EU becslése szerint az orosz pusztítás mintegy 350 milliárd dolláros anyagi kárt okozott, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint sokkal nagyobb összegről, olyan 750 milliárdról lenne szó, amerikai szakértők szerint még annál is nagyobb, akár ezer milliárd dolláros lehet az anyagi pusztítás mértéke. S ebbe nincs benne az első, 2014-es orosz agresszió okozta anyagi kár. Ráadásul a kár mértéke napról napra növekszik az orosz agresszió folytatása révén. Holott az emberi szenvedésnek és az anyagi pusztításnak is könnyen, szinte azonnal véget lehetne vetni, ha Putyin leállítja a háborút és kivonja csapatait Ukrajnából. Moszkvában azonban semmilyen jel sem utal erre, kizárólag a nagyhatalmi dominancia a cél, kerüljön bármennyibe, emberéletbe vagy anyagiakba.

Az EU és Németország révén közösen szervezet keddi berlini konferenciája Ukrajna újjáépítéséről szólt. Olaf Scholz német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság szintén német elnök asszonya támogatásukról biztosították az orosz medve martalékává vált szerencsétlen sorsú országot. Az orosz agresszió ugyanis óriási gazdasági válságba sodorta Ukrajnát, az ezer sebből vérző ország képtelen megállni saját lábán. Az oroszok folyamatosan rombolják Ukrajna közlekedési infrastruktúráját, erőműveit, áram-, gáz- és vízhálózatát, termelőüzemeket, raktárakat, iskolákat, kórházakat, lakóépületeket stb., semmit sem kímélnek, a pusztításhoz nagyon értenek. Mindezek nyomán Kijev még működési költségeit sem tudja kitermelni, havonta mintegy 5 milliárd eurós segélyre lenne szüksége csupán a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak folyósítására, illetve a kórházak, az iskolák és a közigazgatás működtetésére. A legsürgetőbb rövid távú kiadásokra – beleértve a megrongált infrastruktúra és közintézmények legalább részleges kijavítására – 17 milliárdra lenne szükség. Von der Leyen a konferencián be is jelentette, hogy az EU 18 milliárdos gyorssegélyt állít össze Ukrajna számára.

Ideje lenne, hogy az EU, s mindenekelőtt Németország hozzájáruljanak Ukrajna anyagi megsegítéséhez. Egy német gazdasági intézet szerint eddig az USA egymagába majdnem kétszer akkora összeggel támogatta Ukrajnát, mint az EU, illetve annak 27 tagországa együttvéve! Holott az Unió 450 milliós népessége jóval nagyobb, mint az USA 330 milliója, s gazdasági teljesítménye szintén jelentősebb, mint az amerikai gazdaságé. Az USA ráadásul jelentős katonai segítséget nyújt Kijevnek, miközben az EU – Németországgal az élen – százmilliárdokkal tömte éveken keresztül az orosz hadigépezetet energia vásárlás révén. Hiába tiltakozott Lengyelország, a balti országok és az USA, Németország és számos más nyugati ország csökönyösen kitartott oroszfüggő, felelőtlen energiapolitikája mellett. Berlinben érzik, hogy vaj van a fejükön, amint az ott szervezett keddi újjáépítési konferencia is jelzi. Amolyan Euro-Marshall terv körvonalazódik, ahogy az USA építette újjá a második világháborúban tönkre tett Nyugat-Európát. Ukrajna újjáépítése ugyanis hosszú távú, nemzedékekre szóló kihívás, hangsúlyozta Scholz kancellár, ekkora rombolást aligha sikerül kiheverni néhány év alatt.

Az orosz pusztítás gazdasági-pragmatikus okokból is a Nyugat (EU és NATO) karjaiba taszítja Ukrajnát. Még ha Kijevben nem is óhajtanák, egyszerűen nincs választásuk. Több száz (vagy ezer) milliárdos újjáépítési összegeket csak a Nyugat képes biztosítani. Ukrajna már az orosz agresszió okozta rombolás előtt is jócskán lemaradt EU-taggá vált négy szomszédjához képest, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia több száz milliárd, vissza nem térítendő uniós forrásokból nagyméretű fejlesztést hajtott végre, Kijev szívesen követné szomszédjai nyomdokait. Kína, a világ másik nagyhatalma, képes lenne ugyan állni a költséget, de egy fikarcnyi segélyt sem hajlandó adni, hanem fölvásárolná Ukrajnát, ahogy jóformán szőröstől-bőrőstől fölvásárolja Afrikát és egyéb szegényebb és kiszolgáltatott országot. Más ország – vagy országok szövetsége – képtelen ilyesmire, beleértve a pusztítások okozóját, Oroszországot.

Vagy netán mégis? A berlini konferenciára videókapcsolattal csatlakozó Zelenszkij elnök szerint az európaiaknak nem kell olyan mélyen a zsebükbe nyúlniuk, a szükséges pénz nagy része már megvan, a háború kitörésekor lefoglalt vagy még lefoglalandó orosz állami vagyon formájában. Több száz milliárdról, egyes források szerint 300, mások szerint 500, vagy akár 600 milliárd körüli összegekről lenne szó. Az lenne a legtisztességesebb, hogy orosz pénzből kárpótolják Ukrajnát az oroszok okozta pusztításokért. Az EU feladata csupán egy gyors és hatékony mechanizmus kidolgozása lenne, mely révén az orosz vagyont Ukrajnának juttassák.